Február 5. – 342. nap

 

Agg 1-2

Aggeus könyve

A templom újjáépítése.

11Dárius király 2. esztendejében, a hatodik hónapban, a hónap első napján az Úr a következő szózatot intézte Aggeus próféta által Zerubbábelhez, Sealtiel fiához, Júda helytartójához, és Józsuéhez, Jehocadak fiához, a főpaphoz: 2Ezt üzeni a Seregek Ura: Ez a nép azt mondja: „Nem jött el még az idő, hogy újjáépítsük az Úr templomát!” 3[Ezt a szózatot intézte (hozzájuk) az Úr Aggeus próféta által:] 4Ugye annak már itt az ideje, hogy kényelmes házakban lakjatok, noha ez a hajlék még romokban hever? 5Azért most ezt mondja a Seregek Ura: Gondolkozzatok el sorsotokról! 6Sokat vetettetek, de keveset takarítottatok be, ettetek, de nem laktatok jól, ittatok, de nem lettetek ittasok, ruhát öltöttetek, de nem melegedtetek föl, a napszámos lyukas erszénybe rakta a bérét. 7Ezt mondja a Seregek Ura: Gondolkozzatok el sorsotokról! 8Menjetek föl tehát a hegyre, hozzatok fát és építsétek újjá a templomot! Kedvem találom majd benne és megdicsőülök általa – mondja az Úr. 9Bő termésre számítottatok, és lám, szűkös lett. Betakarítottátok, de elfújtam. Ugyan miért? – mondja a Seregek Ura. Hajlékom miatt, amely romokban hever – mindegyiketek csak a maga házával törődik. 10Ezért nem adta meg az ég az esőt, ezért nem adta meg a föld a termést. 11Szárazságot bocsátottam a földre, a hegyekre, a búzára, a borra, az olajra és mindenre, amit a föld terem az emberekre, az állatokra és a kéz minden munkájára. 12Zerubbábel, Sealtiel fia és Józsue, Jehocadak fia, a főpap és a nép maradéka hallotta az Úrnak, az ő Istenüknek szavát, és Aggeus próféta beszédét, akit az Úr, az ő Istenük küldött hozzájuk, s a népet elfogta az Úrtól való félelem. 13Aggeus, az Úr követe így szólt a néphez: „Veletek vagyok!” – mondja az Úr. 14Az Úr pedig fölkeltette Zerubbábelben, Sealtiel fiában, Júda helytartójában a buzgóságot, és Józsuében, Jehocadak fiában, a főpapban a buzgóságot, és a nép maradékában a buzgóságot. El is kezdték a munkát a Seregek Urának, az ő Istenüknek házában. 15Ez a hatodik hónap huszonnegyedik napján történt.

A templom dicsősége.

21Dárius király 2. esztendejében, a hetedik hónapban, a hónap huszonnegyedik napján az Úr szózatot intézett Aggeus próféta által 2Zerubbábelhez, Sealtiel fiához, Júda helytartójához és Józsuéhoz, Jehocadak fiához, a főpaphoz és a nép maradékához: 3Ki van közületek még életben, aki látta ezt a házat hajdani dicsőségében? És milyennek látjátok most? Ugye olyan a szemetek előtt, mintha nem is volna? 4De most, bátorság Zerubbábel! – mondja az Úr. Bátorság, Józsue főpap, Jehocadak fia! Bátorság, egész népe az országnak – mondja az Úr. Dolgozzatok! Hiszen én veletek vagyok! – mondja a Seregek Ura. 5Lelkem közöttetek lakik! Ne féljetek! 6Igen, ezt mondja a Seregek Ura. Még egy kis idő, és megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet. 7Megrendítem mind a népeket, és ideáramlik minden népnek a kincse. Betöltöm ezt a templomot dicsőséggel – mondja a Seregek Ura. 8Enyém az ezüst! Enyém az arany! – mondja a Seregek Ura. 9Ennek az új templomnak a dicsősége felülmúlja a régiét – mondja a Seregek Ura, mert ezen a helyen adom a békét – mondja a Seregek Ura.

Kérdés a papokhoz.

10A kilencedik hónap huszonnegyedik napján, Dárius király 2. esztendejében a következő szózatot intézte az Úr Aggeus prófétához: 11Ezt mondja a Seregek Ura: Kérdezd csak meg a papoktól, hogy áll a dolog: 12„Ha valaki szentelt húst visz ruhája szegélyében, és ruhája szegélyével kenyeret, főzeléket, bort, olajat vagy bármilyen ételt érint, vajon azok is szentté válnak-e?” A papok azt felelték, hogy nem. 13Aggeus folytatta: „Ha valaki holttest érintése által tisztátalanná vált, és hozzáér ezekhez, vajon ezek is tisztátalanná válnak?” A papok azt felelték, hogy igen. 14Erre Aggeus azt mondta: Ilyen a nép is! Ilyen ez a nemzet is színem előtt! – mondja az Úr. Ilyen minden munkájuk, és tisztátalan minden, amit itt feláldoznak.

A bő termés ígérete.

15Ezért tehát vizsgáljátok meg magatokat mától fogva a jövőben! Mielőtt követ kőre tennétek az Úr szentélyében: 16hogy ment a sorotok? Ha valaki húszmérőnyi rakásért ment, csak tízmérőnyit talált. Ha valaki a sajtóhoz ment, hogy ötven korsóval sajtoljon, csak hússzal töltött meg. 17Aszállyal, üszöggel, jégesővel sújtottam kezetek minden munkáját, és ti mégsem tértetek vissza hozzám – mondja az Úr. 18Gondolkodjatok el rajta, ma és a jövőben is [a kilencedik hónap huszonnegyedik napjától fogva, attól a naptól kezdve, amelyen az Úr templomának alapjait letettétek, fontoljátok meg], 19hiányzik-e még a gabona a magtárból? S tán még mindig nem terem a szőlő, a fügefa, a gránátalmafa és az olajfa? Mától fogva áldást osztok.

A Zerubbábelnek tett ígéret.

20A hónap huszonnegyedik napján – a második alkalommal – ezt a szózatot intézte az Úr Aggeushoz: 21Mondd meg Zerubbábelnek, Júda helytartójának: Megrendítem az eget és a földet. 22Ledöntöm az országok trónját és összezúzom a pogányok országának hatalmát. Felforgatom a szekeret és a rajta ülőt. Elesnek a lovak, a lovasok meg egymás kardjába dőlnek. 23Azon a napon – mondja a Seregek Ura – foglak, Zerubbábel, Sealtiel fia, én szolgám – mondja az Úr –, és olyanná teszlek, mint a pecsétgyűrű. Mert téged választottalak ki – mondja a Seregek Ura.

 

Sir 28

281Aki bosszút áll, azon bosszút áll az Úr is, kemény számadást tart vele bűneiért. 2Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett, imádkozz, s neked is megbocsátják vétked. 3Aki más emberre konokul haragszik, hogy keres Istennél gyógyulást magának? 4Aki nem könyörül meg az embertársán, a saját bűneiért hogyan imádkozik? 5Jóllehet csak ember, kitart a haragban – hát az ő bűneiért ki ad elégtételt? 6Gondolj a végső dolgokra, hagyd a gyűlölködést, gondolj halálodra, s tartsd meg a parancsokat. 7Gondolj a törvényre, ne gyűlöld embertársad, az Istennel kötött szövetségre, s nézd el a sértést.

A veszekedés

8Kerüld a civódást, s kevesebb bűnöd lesz, a hirtelen haragú ember viszályt támaszt. 9A bűnös a jóbarátot is elvadítja, a veszély magvát hinti a békén élők közé. 10A tűz úgy lobog, ahogy a fát rakják, a vita hevétől fokozódik a viszály. Az embernek ereje szerint nő a dühe, és vagyona szerint fokozódik haragja. 11A parázs veszekedés felszítja a tüzet, a hirtelen harag vérontásra vezet. 12Ha ráfújsz a szikrára, akkor lángra lobban, ha pedig ráköpsz, kialszik; bár a te szádból ered mind a kettő.

A nyelv

13Átkozd a besúgót s a kétféleképp szólót, sok békében élőt vittek már romlásba. 14Sokat megrendített már a harmadik nyelv, az egyik néptől a másikhoz kergetett. Romhalmazzá tett már erős városokat, s nagy emberek házát is romba döntötte. 15Eltaszított már derék asszonyokat a harmadik nyelv, s elragadta tőlük munkájuk gyümölcsét. 16Aki figyel rá, nem talál nyugalmat, s nem élhet békében többé soha. 17Csíkot hagy a bőrön az ostor csapása, de a nyelv csapása csontokat tör össze. 18Sokan elhullottak már a kard élétől, de nem annyian, mint amennyien meghaltak a nyelvtől. 19Boldog az az ember, aki rejtve van előle, és a gonosz nyelvnek nem lesz martaléka. Aki nem kénytelen igáját vonszolni, s akit kötelei nem kötnek gúzsba. 20Mert igája vasból készült iga, és vasból fonták a köteleit is. 21A halál, amit hoz, rossz halál, nála még az alvilág is jobb. 22A jámborok fölött nincsen hatalma, ők a lángjaiban nem perzselődtek meg. 23Akik elhagyják az Urat, azok hatalmába esnek, kigyullad bennük és nem alszik el többé. Úgy ront rájuk, mint a vad oroszlán, és párduc módjára széjjeltépi őket. 24Lám, a birtokodat tövisbokorral keríted, ezüstöd, aranyad zár mögé helyezed.25Szavadnak is legyen mértéke és súlya, ajtaja és zárja legyen a szádnak is. 26Vigyázz, nehogy a nyelved miatt elbukjál, ellenséged előtt, aki rád les, el ne ess.

 

3Jn 1

János harmadik levele

Bevezetés.

11Én, „az Öreg”, kedves Gájuszomnak, akit az Igazságban szeretek. 2Kedvesem, kívánom, hogy minden sikerüljön neked és egészséges légy testben is, lélekben is.

Gájusz dicsérete.

3Nagyon örültem, amikor testvérek érkeztek, és tanúsították, hogy igaz vagy, s az igazság útján jársz. 4Nincs nagyobb örömöm, mint amikor hallom, hogy gyermekeim az igazság útján járnak. 5Kedvesem, te helyes magatartást tanúsítasz a testvérek iránt, kivált az idegenek iránt. 6Ez bizonyítja szeretetedet az egyház színe előtt; jól teszed, ha ezentúl is Istenhez méltó útravalóval bocsátod őket útnak. 7Mert az ő nevéért keltek útra, s a pogányoktól nem fogadtak el semmit. 8Ezért ezeket az embereket nekünk kell befogadnunk, hogy munkatársaik legyünk az Igazság szolgálatában.

Diotrefész megrovása.

9Írtam valamit az egyháznak, de Diotrefész vezetésre törekszik, nem fogad el minket. 10Ezért, ha majd megérkezem, szóba hozom viselt dolgait, hogy mindent összefecseg rólunk. Sőt még ezzel sem elégszik meg, hanem egyfelől nem fogadja be a testvéreket, másfelől azokat, akik erre hajlandók volnának, megakadályozza benne, és kitiltja az egyházból. 11Kedvesem, ne a rosszat utánozd, hanem a jót. Aki a jót teszi, az Istentől van, aki a rosszat teszi, az nem látta az Istent.

Demetriusz ajánlása.

12Demetriusz mellett mindenki, még maga az Igazság is bizonyságot tesz; mi is tanúskodunk, és te tudod, hogy igaz a tanúságunk.

Befejezés.

13Még sok mindent tudnék neked írni, de nem akarom neked tintával és nádtollal írni. 14Remélem, hogy rövidesen látlak, és akkor élőszóval beszélgetünk. 15Béke veled! Üdvözölnek barátaid. Üdvözöld barátainkat név szerint.

 

Christchurch, NZ
Christchurch, NZ

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑