Február 4. – 341. nap

 

Szof 1-3

Szofoniás könyve

11Az Úr szózata, amelyet Szofoniáshoz, Kusi fiához intézett, Júda királyának, Jozijának, Ámon fiának idejében. Kusi Gedaljának, az meg Amarjának, az meg Hiszkijának volt a fia.

I. AZ ÚR NAPJA JÚDÁBAN

Kozmikus előjáték

2Bizony, elpusztítok mindent a föld színéről – mondja az Úr. 3Elpusztítok embert, állatot, elpusztítom az ég madarait, a tenger halait; elbuktatom a gonoszt, eltörlöm az embert a föld színéről – mondja az Úr.

Az idegen istenek tisztelete ellen

4Kinyújtom kezemet Júda ellen, és Jeruzsálem minden lakója ellen. Eltörlöm erről a helyről Baált maradéktalanul, szolgáinak nevével és papjaival együtt. 5Azokat, akik a tetőkön leborulnak az ég serege előtt; azokat, akik bár az Úr előtt borulnak le, mégis Milkom nevére esküsznek; 6azokat, akik elfordulnak az Úrtól, akik nem keresik az Urat, és nem törődnek vele. 7Hallgassatok el az Úr, az Isten előtt, mert közel van az Úr napja. Igen, az Úr készített áldozatot, ő szentelte meg a meghívottakat.

Az udvari tisztviselők ellen

8Az Úr áldozatának napján meglátogatom a vezetőket, a király háza népét, azokat, akik idegen ruhába öltöznek. 9Meglátogatom azon a napon mind, akik átlépik a küszöböt, akik uruk házát erőszakkal és csalással töltik tele.

A jeruzsálemi kereskedők ellen

10Azon a napon – mondja az Úr – harsány kiáltás hallatszik majd a Hal-kapu felől, jajveszékelés az Újváros felől, félelmetes zaj a magaslatokról. 11Jajgassatok, akik a völgyben laktok, mert elpusztult minden kereskedő nép, eltűnt mind, aki az ezüstöt mérte.

A hitetlenek ellen

12Abban az időben lámpással átkutatom majd Jeruzsálemet, és megbüntetem az embereket, akik poshadnak, mint a bor sepreje. Akik azt mondják szívükben: „Az Úr nem tehet sem jót, sem rosszat.” 13Akkor majd prédává lesz kincsük, házuk meg pusztasággá. Házat építettek? Nem fogják lakni! Szőlőt ültettek? Nem fogják inni a borát!

Az Úr napja

14Közel van már az Úr napja, közel bizony, hamarosan elérkezik. Mily szörnyű kiáltozás az Úr napján! Mintha harcos hallatna csatakiáltást. 15Az a nap a haragnak a napja, a szorongatásnak és a gyötrelemnek a napja, a pusztításnak és a fosztogatásnak a napja, a sötétségnek és a homálynak a napja, a felhőknek és a komor fellegeknek a napja. 16Olyan nap, amelyen harsog a kürt és felhangzik a csatakiáltás a megerősített városok és a magas bástyák ellen. 17Veszedelmet hozok az emberekre, botorkálnak majd, mint a vakok, [mert vétkeztek az Úr ellen]. Vérük kiloccsan, mintha por volna, holttestük, mintha szemét. 18Ezüstjük, aranyuk nem mentheti meg őket. Az Úr haragjának napján, féltékenysége tüzében elpusztul az egész föld, mert megsemmisíti, kiirtja a föld minden lakóját.

Befejezés: buzdítás a megtérésre

21Szállj magadba, térj magadba, ó, szeretetre méltatlan nemzet! 2Mielőtt elűznének benneteket, s eltűnnétek, mint a pelyva; mielőtt rátok zúdulna az Úr izzó haragja, [mielőtt elérkezne hozzátok az Úr haragjának napja]: 3keressétek az Urat ti, szegényei a földnek, akik teljesítitek parancsait. Keressétek az igazságot, keressétek az alázatot, talán menedéket találtok az Úr haragjának napján.

II. A NÉPEK ELLEN

A nyugati ellenség: a filiszteusok

4Gáza bizony lakatlanná válik, Askelon meg pusztasággá. Asdodot fényes nappal űzik el, Ekront pedig tövestül kitépik. 5Jaj a tengerpart lakóinak, és a krétaiak nemzetségének! Ezt mondja az Úr nektek: „Megalázlak, filiszteusok földje, lerombollak, kiirtom lakóidat. 6Legelő lesz belőled, tengerpart, pásztorok mezeje, és juhok akla. 7Osztályrészül jutsz majd annak, aki megmarad Júda házából. Kihajtanak oda legeltetni, este pedig lepihennek Askelon házai között, mert az Úr, az ő Istenük meglátogatja őket, és jóra fordítja sorsukat.”

A keleti ellenség: Moáb és Ammon

8Hallottam, amint Moáb gyalázkodott, és Ammon fiai káromkodtak: gyalázták népemet, és kérkedtek határaikkal. 9Ezért – amint igaz, hogy élek! – mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Moáb olyan lesz, mind Szodoma, Ammon fiai pedig, mint Gomorra: a bogáncs birodalmává, sóhalmazzá, pusztasággá mindörökre. Népem maradéka kifosztja őket, aki fennmarad a népből, tulajdonul kapja. 10Kevélységükért ezt kapják majd, mivel gyalázkodtak és hatalmaskodtak a Seregek Urának népe fölött. 11Rettenetes lesz az Úr hozzájuk. Amikor majd kipusztítja a föld minden istenét, leborulnak előtte, mindenki a maga hazájában, a népek minden szigete.

A déli ellenség: Etiópia

12És ti is, etiópok: átjárja őket a kardom.

Az északi ellenség: Asszíria

13Kinyújtja kezét észak ellen, romba dönti Asszíriát; Ninivét pusztasággá teszi, kiaszott sivataggá. 14Nyáj tanyázik benne, mindenféle állat a völgyből; a pelikán és a sündisznó is szobrai között éjszakázik. Az ablakban bagoly huhog, és a holló a küszöbön, mert cédrus(burkolat)át levették. 15Ez volna a virágzó város, amely biztonságot élvezett? Amely így szólt szívében: „Csak én! Rajtam kívül nincsen más!” Lám, romhalmazzá vált, vadak tanyájává. Aki csak arra jár, fütyül és a kezét rázza.

III. JERUZSÁLEM ELLEN

A nép vezetői ellen

31Jaj a lázadó és tisztátalan városnak, a hatalmaskodónak! 2Nem hallgatott a szóra, nem fogadta el a figyelmeztetést. Nem bízott az Úrban, Istenéhez nem közeledett! 3A főemberek olyanok ott, mint az ordító oroszlánok. Bírái, mint az esti farkas: reggel nincs min rágódniuk. 4Prófétái fennhéjázók és gonosztevők, papjai megszentségtelenítik, ami szent, és megszegik a törvényt. 5Csak az Úr igaz ott, aki nem művel semmi gonoszat: minden reggel kihirdeti törvényét, egyetlen hajnalban sem mulasztja el, és a gonoszságot nem ismeri.

Tanulság a népek sorsáról

6Elpusztítottam a népeket, bástyáik leomlottak: kihalttá tettem utcáikat, nem jár ott senki sem. Városaikat kifosztották, nincs ember, aki lakja őket. 7Azt gondoltam: „Te majd félsz engem, megfogadod az intelmet; nem tévesztheti szem elől, hogy hányszor meglátogattam.” De nem! Sietve tovább folytatták gonosz üzelmeiket.8Azért várjatok csak rám – mondja az Úr –, a napra, amelyen felállok és vádat emelek. Mert elhatároztam, hogy egybegyűjtöm a népeket, összegyűjtöm az országokat, hogy rájuk zúdítsam haragomat, indulatomnak egész hevét.

IV. ÍGÉRETEK

A pogányok megtérése

9Igen, akkor majd tiszta ajkat adok a népeknek, hogy mindannyian segítségül hívhassák az Úr nevét, és egy szívvel szolgáljanak neki. 10Etiópia folyóin túlról is hoznak majd nekem áldozatot az én híveim.

Izrael maradéka

11Azon a napon nem kell majd szégyenkezned a tetteid miatt, amelyeket ellenem elkövettél. Mert akkor majd eltávolítom körödből, akik gőgösek s hivalkodnak. Nem fogsz többé kérkedni szent hegyemen. 12Nem hagyok meg belőled, csak egy szerény kis népet, amely az Úr nevében reménykedik: 13Izrael maradékát. Nem művelnek többé gonoszságot, nem beszélnek hazugságot, nem lelsz majd csalfa nyelvet a szájukban. Legelnek, letanyáznak, és senki sem zavarja meg őket.

Örömének

14Dalolj, Sion leánya, zengj éneket, Izrael! Örülj és ujjongj egész szívedből Jeruzsálem leánya! 15Nem hajtja végre rajtad az ítéletet az Úr, elűzte ellenségedet, Izraelnek az Úr a királya, ne félj többé semmi rossztól! 16Azon a napon így szólnak majd Jeruzsálemhez: Ne félj, Sion! Ne lankadjon kezed! 17Veled van az Úr, a te Istened, az erős Szabadító! Örül majd neked nagy örömmel, újjáéleszt szeretetével, örül majd neked ujjongó örömmel,18mintha ünnepet ülne.

Visszatérés a szórványból

18A balsorsot elfordítottam tőled, hogy ne viseld többé a gyalázatot. 19Lám, büntetéssel sújtom minden elnyomódat. Abban az időben megmentem a sántát, összegyűjtöm a számkivetetteket. Dicsőséget és hírnevet szerzek nekik az egész földön, amikor majd jóra fordítom sorukat. 20Abban az időben hazavezetlek titeket, abban az időben összegyűjtlek benneteket. Dicsőséget és hírnevet szerzek nektek a föld népei között, amikor majd jóra fordítom sorsotokat, a szemetek láttára – mondja az Úr.

 

Sir 27

271Sokan vétkeztek már a pénz miatt, nincsen részvét abban, aki gazdagodni akar. 2Mint a karó szilárdan áll a kövek között, az adás és vétel közé beékelődik a bűn. 3Aki nem ragaszkodik az Úr félelméhez, annak hamarosan összedől a háza.

A szó

4Amikor szitálnak, fennakad a szemét, ha beszél, kiderül az ember gyengéje. 5Akkor lesz kemény a cserép, ha meleg a kemence. Az ember értékét a beszéde szabja meg. 6A fák gyümölcse szerint becsülik a kertet, az embert szavai szerint ítélik meg. 7Ne magasztalj senkit, mielőtt nem beszélt, mert ez az embernek a legjobb próbája.

Az igazságosság

8Ha törekszel az igazságosságra, akkor eléred, s díszes öltözetként magadra veheted. 9A madár a hozzá hasonló társat keresi, az igazságosság ott ver tanyát, ahol gyakorolják. 10Lesben áll, s prédáját várja az oroszlán, így les a bűn is arra, aki jogtalant tesz. 11Az igaz ember mindig bölcsességet mond, a balga azonban változik, mint a hold. 12Balgák körében tartsd számon az időt, bölcsek közt időzz el aggodalom nélkül. 13Csupa förtelem a balgák fecsegése, bűnös örömök közt harsog kacagásuk. 14Az esküdözők beszéde hajmeresztő, veszekedésüket hallani is szörnyű. 15A dölyfösök viszálya vérontással jár, és kellemetlen hallgatni átkozódásukat.

A titok

16Aki elárulja a titkot, elveszíti a bizalmat, nem talál senkit, aki barátkoznék vele. 17Szeresd barátodat és maradj hű hozzá, s ha titkát fölfeded, ne keresd föl többé. 18Mert mint aki megöli ellenségét, te is megölöd barátod szeretetét. 19Mert mintha elengedted volna kezedből a madarat, eldobtad barátodat, s többé nem szerzed meg. 20Ne próbáld követni, messzire távozott, a hurokból menekült, mint a gazella szokott. 21A seb beköthető, a viszály enyhíthető, de aki a titkot elárulja, annak nincs miben bíznia.

A színlelés

22Gonoszságot forral, aki hunyorít szemével, s nem is lehet attól eltántorítani. 23Szemtől szembe szép szavakkal áltat, csodálattal hallgat, amikor megszólalsz. Csakhogy a hátad mögött kicsavarja a szót, és botrányt kerekít a szavaidból. 24Semmit sem utálok úgy, mint az ilyet, bizonnyal gyűlöli maga az Úr is. 25Aki követ dob fel, magát dobja fejbe, magát sebzi meg, aki alattomban támad. 26Aki másnak vermet ás, maga esik bele, magát fogja meg, aki másnak csapdát állít. 27Aki gonoszságot művel, az rá hárul vissza és nem gondolja, honnan szakadt reá.28Csúfság és gyalázat vár a dölyfösökre, mint oroszlán, úgy les rájuk a megtorlás. 29Akik a jók bukásán örülnek, csapdába esnek, s fájdalom őrli fel őket, mielőtt meghalnak.

A bosszúvágy

30A düh és a harag egyaránt utálatos, csak az ragaszkodik hozzá, aki bűnös.

 

2Jn 1

János második levele

Bevezetés.

11Én, „az Öreg”, a kiválasztott Úrnőnek és gyermekeinek, akiket az Igazságban szeretek, 2de nemcsak én, hanem mindenki, aki megismerte az Igazságot, amely bennünk van, és velünk lesz örökre. 3Legyen velünk az Atyaistennek és Jézus Krisztusnak, az Atya Fiának kegyelme, irgalma és békéje, igazságban és szeretetben!

A szeretet parancsa.

4Igen örültem, hogy gyermekeid közt olyanokat találtam, akik az Igazságban élnek az Atyától kapott parancs szerint. 5És most kérlek, Úrnő, nem mintha új parancsról írnék neked, hisz ez kezdet óta parancsunk: Szeressük egymást! 6Ez a szeretet azt jelenti, hogy parancsai szerint éljünk. Ez hát a parancs, mint ahogy kezdettől fogva hallottátok, hogy éljetek szeretetben.

Óvás a tévtanítóktól.

7Mert sok csaló fellépett a világban, aki nem vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el. Az ilyen csaló és antikrisztus. 8Vigyázzatok magatokra, nehogy elveszítsétek, amit már megszereztetek, hanem teljes bért kapjatok. 9Aki ezen túlmegy, és nem marad meg Krisztus tanításában, nem mondhatja magáénak az Istent. De aki kitart a tanításban, az Atyát is, a Fiút is magáénak mondhatja. 10Ha valaki nem ezzel a tanítással megy hozzátok, még csak ne is köszönjetek neki. 11Mert aki köszön neki, részes gonosz tetteiben.

Befejezés.

12Még sok mindenről tudnék írni, de nem akarom papírra és tintára bízni. Remélem, hogy egyszer eljutok hozzátok, és élőszóval mondom el, hogy örömünk teljes legyen. 13Üdvözölnek kiválasztott nővéred gyermekei.

 

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑