Január 29. – 335. nap

 

Jón 3-4

Ninive megtér és bocsánatot nyer.

31Az Úr másodszor is szólt Jónáshoz: 2„Kelj fel, menj el Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd azt, amit majd mondok neked!” 3Jónás fölkelt és elment Ninivébe az Úr parancsa szerint. Ninive nagy város volt, három napba telt, míg az ember végigment rajta. 4Jónás bement a városba, egynapi járásnyira, és hirdetni kezdte: „Még negyven nap, és Ninive elpusztul!” 5Ninive lakói hittek az Istennek. Böjtöt hirdettek, nagyok és kicsik egyaránt zsákruhát öltöttek. 6Amikor a szózat eljutott Ninive királyához, ő is leszállt trónjáról, levetette palástját, és zsákruhába öltözve hamuba ült. 7Aztán a király és a főemberek parancsára kihirdették és elrendelték Ninivében: „Ember és állat, ökör és juh semmit se egyék, ne legeljen, és vizet se igyék. 8Öltsön zsákruhát ember és állat, és harsány hangon könyörögjön az Istenhez. Mindenki hagyja el gonosz útjait és a rosszat, amit a keze végbevitt. 9Ki tudja, hátha irgalmas lesz és újra megbocsát az Isten, lecsillapul izzó haragja, és nem kell elvesznünk!” 10Amikor Isten látta, hogy letérnek gonosz útjaikról, megbánta a rosszat, amivel fenyegette őket, és nem tette meg.

A próféta panasza és Isten válasza.

41Jónáson nagy szomorúság vett erőt, és haragra gerjedt. 2Így imádkozott az Úrhoz: „Ó Uram, vajon nem megmondtam-e ezt már akkor, amikor még otthon voltam? Azért akartam Tarsisba menekülni, mert tudtam, hogy jóságos és irgalmas Isten vagy, türelmes és könyörületes, aki megbánja a rosszat. 3Most azonban vedd el tőlem az életemet, mert jobb nekem a halál, mint az élet.” 4Az Úr így felelt: „Azt hiszed, jogos a haragod?” 5Jónás kiment a városból, és leült a várostól keletre. Csinált magának egy sátort, és annak árnyékában ülve figyelte, hogy mi fog történni a várossal. 6Az Úr parancsára egy ricinusbokor nőtt Jónás fölé, árnyékot vetett a feje fölé, és megvédte a rosszulléttől. Jónás nagyon megörült a ricinusnak. 7Másnap hajnalban azonban az Úr egy férget rendelt oda. A féreg megrágta a ricinust, úgyhogy kiszáradt. 8Amikor aztán fölkelt a nap, az Úr forró keleti szelet támasztott, s a nap is hevesen tűzött Jónásra. Olyan rosszul lett, hogy a halált kívánta magának: „Jobb nekem a halál, mint az élet!” 9Ekkor az Isten így szólt Jónáshoz: „Azt hiszed, jogos a haragod a ricinusbokor miatt?” Azt felelte: „Igen, jogosan haragszom, egészen a halálig!” 10Erre az Úr azt mondta: „Bánkódsz emiatt a ricinus miatt, jóllehet nem is gondoztad és nem is nevelted. Az egyik éjjel felnőtt, a másik éjjel elpusztult. 11Hát akkor én ne irgalmazzak Ninivének, a nagy városnak, amelyben több mint százhúszezer olyan ember van, aki még nem tud különbséget tenni a jobb és a bal keze között, és igen sok állat?”

 

Sir 21

Különféle bűnök

211Fiam, ha vétkeztél is, többé ne tedd, régebbi bűneid miatt pedig imádkozzál. 2Mint a kígyó elől, menekülj a bűntől, mert megharap, hogyha közelébe kerülsz. Fogai olyanok, mint az oroszláné, elrabolja velük az ember életét. 3Minden igazságtalanság kétélű kard, sosem gyógyul meg a seb, amit ejt.4Palotákat rombol az erőszak s kevélység, így a fennhéjázó háza összeomlik. 5Ha Istennek fülébe jut a szegény imája, akkor nem késik az ítélete. 6Aki gyűlöli az intést, az a bűnös nyomában jár, aki az Urat féli, az a szívére veszi. 7A szájhőst messziről föl lehet ismerni, s a bölcs észreveszi, amikor kisiklik. 8Aki idegen pénzen építi a házát, a saját sírhalmához hordja a köveket. 9Mint egy csomó kóc, olyan a bűnösök gyűlése, a végzetük pedig emésztő tűz lángja. 10A bűnös életútja ki van kövezve, de az út vége az alvilág mélysége. 11Ura érzékeinek, aki megtartja a törvényt, a teljes bölcsesség az Isten félelme. 12Sok semmit sem tanul, mert nincs tehetsége, de van tehetség, amely keserűséggel jár. 13A bölcs tudománya nő, mint az áradat, a tanácsa olyan, mint az élő víz forrása. 14A balgának szíve olyan, mint az összetört edény, nincs az a tudás, amely összeragaszthatná. 15Hogyha a bölcs ember meghall egy okos szót, dicséri és egy másikat fűz hozzá. Ha a balga hallja, csúfot űz belőle, és egyszerűen a háta mögé dobja. 16Balgával beszélni súlyos úti poggyász, de a bölcs ajkán kellemes hang csendül.17Értelmes szót vár a gyűlésen az ember, és a bölcs szavait szívében forgatja. 18A balga bölcsessége olyan, mint az összedőlt ház, a tudása pedig ostoba fecsegés. 19A balgának olyan a tanulás, mint lábnak a bilincs, mint a csuklóbilincs az ember jobbján. 20A balgának messze hallik a hangja, ha nevet, az okos ember csendesen mosolyog. 21A megfontolt embernek a fegyelem, mint az arany ékszer, mint a díszes karkötő, amit a jobb karján visel. 22A balgának lába berohan a házba, a tapasztalt ember sokkal tartózkodóbb. 23A balga már az ajtóból beles a házba, a jól nevelt ember megáll kívül. 24Neveletlenség az ajtón hallgatózni; a bölcs nagyothall, ha pletykálnak előtte. 25A fecsegők ajka mások szavait szajkózza, a bölcs minden szavát leméri mérlegen. 26A balga a szájában hordja a szívét, a bölcsnek szívébe van rejtve a szája. 27Amikor ellenfelét átkozza a gonosz, a saját maga fejére szór átkot. 28Aki rágalmaz, az magát szennyezi be, s akárhol lakjék is, gyűlölik az ilyet.

 

2Pét 3

Krisztus eljövetele.

31Szeretteim, ez már a második levelem, amelyet nektek írok. Arra törekszem, hogy bennük emlékeztesselek benneteket, és így ébren tartsam bennetek a tiszta gondolkodást, 2hogy jussanak eszetekbe, amiket a szent próféták előre megmondtak; továbbá Urunk és Megváltónk parancsa, amelyet apostolaitok közöltek veletek.3Először is értsétek meg, hogy az utolsó napokban csúfondáros gúnyolódók fognak fellépni, akik saját vágyaik szerint élnek, 4és azt mondják: „No, hol van (Krisztus) megígért eljövetele? Amióta atyáink meghaltak, minden marad úgy, ahogy a teremtés kezdetétől volt.” 5De ezek szándékosan tagadják maguk előtt, hogy az ég ősidőktől fogva volt, és a föld is azóta, hogy Isten szavára a vízből és a víz által létrejött. 6Így pusztult el vízözönnel az akkori világ is. 7De a mostani eget és földet ez a szó megmentette, hogy az ítéletnek és az istentelen emberek pusztulásának napjára megmaradjon a tűznek. 8Szeretteim, főképp egy dolog ne kerülje el figyelmeteket: az, hogy egy nap az Úr előtt annyi, mint ezer év, ezer év pedig annyi, mint egy nap. 9Az Úr nem késik ígéretét teljesíteni, ahogy némelyek késedelmeskedésnek tartják, hanem türelemmel viseltetik irántatok, mert nem akarja, hogy valaki is elvesszen, hanem hogy mindenki bűnbánatot tartson. 10Mint a tolvaj, úgy jön el az Úr napja. Ezen a napon az egek nagy robajjal elmúlnak, az elemek a tűz hevétől felbomlanak, a föld és ami rajta van, elenyészik. 11Mivel így minden elpusztul, minden tekintetben szentül és vallásosan kell élnetek, 12hiszen várjátok és siettetitek Isten napjának eljövetelét, amikor is az egek lángba borulnak és felbomlanak, az elemek a tűz hevétől megolvadnak. 13Mi ígérete alapján új eget és új földet várunk, az igazságosság hazáját.

Befejezés.

14Szeretteim, minthogy ezt várjuk, legyetek rajta, hogy békességben, tisztán és feddhetetlenül találjon benneteket. 15Urunk türelmét tartsátok üdvösségnek, ahogy szeretett testvérünk, Pál írta nektek ajándékul kapott bölcsességében 16minden olyan levélben, amelyben ezekről a dolgokról beszél. Vannak bennük nehezen érthető dolgok, ezeket a tanulatlan és állhatatlan emberek kicsavarják a saját vesztükre, akárcsak a többi Írást is. 17Szeretteim, mivel már eleve tudtok erről, vigyázzatok, nehogy a gonoszok tévedése elsodorjon benneteket, és elveszítsétek biztonságotokat. 18Gyarapodjatok Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus kegyelmében és ismeretében. Neki legyen dicsőség most és az örökkévalóság napján! Ámen.

 

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑