Január 16. – 322. nap

 

Oz 5-6

A papok, a vezetők és a király a népet romlásba döntik

1Halljátok, papok, figyelj, Izrael háza; hallgass ide, királyi ház, mind, akik a jogrend őrei vagytok! Kelepcévé lettetek Micpában, kifeszített hálóvá fenn a Táboron. 2Mélyre süllyedtek gonoszságukban, ezért megbüntetem őket. 3Efraimot jól ismerem, Izrael nincs rejtve előttem: igen, paráználkodtál, Efraim, Izrael bemocskolta magát. 4Tetteik miatt Istenükhöz vissza nem térhetnek, szívük mélyén a paráznaság szelleme, az Urat nem ismerik. 5Saját gőgje vádolja Izraelt, bűnei megrendítik Izraelt és Efraimot, és Júda is elbukik velük. 6Birkanyájukkal és ökreikkel együtt az Úr keresésére indulnak, de nem találják, mert elrejtőzött előlük. 7Vétkeztek az Úr ellen, pártütő fiakat nemzettek. Mire a hónap megújul, elpusztulnak örökségükkel együtt.

Testvérháború

8Fújjátok meg a kürtöt Gibeában, a trombitát Rámában, verjétek fel Bet-Avent, ébresszétek föl Benjamint!9Efraim pusztasággá lesz a büntetés napján; amit hirdetek, azt Izrael törzsei nem kerülik el. 10Júda fejedelmei olyanok lettek, mint az ember, aki elmozdítja a határkövet; ki is árasztom rájuk haragom özönét. 11Az elnyomó Efraim megsérti a törvényt, kedvét leli benne, hogy semmiség után fusson. 12Olyan leszek Efraim számára, mint a moly, Júda házához, mint a rothadás.

Fölösleges szövetkezni az idegenekkel

13Efraim látta betegségét, és Júda a sebét; Efraim elment Asszíriába, Júda meg a nagy királyhoz fordult, de az nem tud meggyógyítani titeket, és nem távolítja el rólatok a sebet. 14Mert olyan leszek Efraim számára, mint az oroszlán, Júda házához, mint a fiatal oroszlán; én, én tépem szét, aztán odébbállok; magammal hurcolom zsákmányomat, nem ragadhatja el tőlem senki.

Az Úr elhagyja népét

15Elmegyek, visszatérek lakóhelyemre, míg be nem ismerik vétküket, és nem keresik színemet: nyomorúságukban hamar hozzám sietnek.

1„Gyertek, térjünk vissza az Úrhoz, ő tépett meg, ő is gyógyít meg minket; ő vert meg, ő köti be sebeinket. 2Két nap múlva életet ad, harmadnapra feltámaszt, hogy színe előtt éljünk. 3Ismerjük meg, törekedjünk megismerni az Urat: biztosan eljön, mint a hajnal, megjön, mint a zápor, mint a tavaszi eső, amely öntözi a földet.” 4Mit tegyek veled, Efraim? Mit tegyek veled, Júda? Hűséged, mint a reggeli felhő, és mint a harmat, hamar tovatűnik. 5Ezért ostoroztam őket a próféták által, ezért ölettem meg őket ajkam szózatával, ítéletem elérkezik, mint a világosság. 6Mert nem az áldozat kell nekem, hanem a szeretet, nem az égőáldozat, hanem az Isten ismerete.

Izrael régi és jelenlegi bűnei

7Adamnál mégis megszegték a szövetséget, ott lettek hűtlenek hozzám. 8Gileád a gonosztevők városa, vértől áztatott föld. 9Mint csapatosan leselkedő rablók, olyan a papok társasága; mint a rablógyilkosok a szichemi úton, valóban gonosz tetteket visznek végbe. 10Rettenetes, amit Bételben láttam: Efraim ott paráználkodik, Izrael beszennyezi magát. 11Júda, rád is aratás vár, amikor helyreállítom népemet!

 

Sir 8

Okosság és megfontoltság

1Hatalmas emberrel ne szállj soha perbe, miért is kellene a kezébe esned? 2Gazdaggal ne perelj, nehogy hatalmával föléd kerekedjék. Mert már sokak vesztét okozta az arany, a királyok szívét is megnyomorította. 3Ne vitázz szájhőssel, tüzére ne rakj fát. 4Bolonddal ne tréfálj, nehogy a nemzetségedet szidja. 5Ne szégyenítsd meg, aki megtért a bűnből, jusson eszedbe, hogy mind bűnösök vagyunk. 6Ne űzz csúfot az öreg emberből, hiszen mi magunk is megöregszünk egyszer. 7Másnak a halálán ne ülj győzelmi tort, gondold meg, hogy egyszer mindnyájan meghalunk.

A hagyomány

8Ne utasítsd el a bölcsek szavait, inkább kapva kapj a mondásaikon, mivelhogy belőlük sok tudást meríthetsz, úgyhogy fejedelmek előtt is megállhatsz. 9Ne vesd meg, amit az öregektől hallasz, hiszen ők maguk is atyáiktól vették. Mert így tudásra teszel szert és alkalomadtán meg tudsz majd felelni.

Az okosság

10Ne rakj fát a bűnös parazsára, nehogy tüzének lángjában megégesd magad. 11Gúnyolódó miatt fejed ne veszítsd el, így a szád elé vetett csapdába esnél. 12Ne adj kölcsön annak, aki nálad hatalmasabb, ha meg kölcsönadtál, lásd be, hogy vesztes vagy. 13Ne kezeskedj többért, mint amennyi vagyonodból futja, s ha már kezeskedtél, tudd meg: fizetned kell. 14Bíróval ne beszélj, mert az úgy ítél, ahogy neki tetszik. 15Vakmerő emberrel ne igen érintkezz, nehogy veszedelmet hozzon a fejedre. Az ilyen mindig a saját feje után jár, s a balgasága téged is tönkretesz. 16Hirtelen haragú emberrel ne vitázz, és elhagyatott helyre ne menj vele. Mivel a vérontást semmibe sem veszi, ahol nincs, aki segítsen, meggyilkolhat téged. 17Bolonddal ne beszélj soha bizalmasan, mert semmit sem képes titokban tartani. 18Ha idegen látja, ne tégy semmit, aminek titokban kell maradnia, mert nem lehet tudni, mit főz ki belőle. 19Ne tárd fel akárki előtt a bensődet, és ne hidd, hogy tőle jótettben lesz részed.

 

Zsid 13

Erkölcsi intelmek.

13 1Ápoljátok a testvéri szeretetet. 2Ne feledkezzetek meg a vendégszeretetről, hisz ilyen módon némelyek tudtuk nélkül angyalokat láttak vendégül. 3Gondoljatok a foglyokra, mintegy osztozva sorsukban, és az üldözöttekre, hiszen magatok is testben éltek. 4A házasságot mindenki tartsa tiszteletben, házaséletetek legyen tiszta, mert a tisztátalanokat és a házasságtörőket elítéli Isten. 5Ne legyetek kapzsik, elégedjetek meg azzal, amitek van. Hiszen ő maga ígérte: „Nem távozom el tőled s nem hagylak magadra.” 6Ezért bizalommal mondhatjuk: Az Úr oltalmaz engem, nem félek. Ember mit árthat énnekem? 7Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik Isten szavát hirdették nektek. Gondoljatok életútjuk végére, és kövessétek őket a hitben. 8Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. 9Ne hagyjátok, hogy különféle megtévesztő tanítások félrevezessenek benneteket. Mert jó, ha az ember kegyelemmel erősíti a szívét, ahelyett, hogy (áldozati) ételekkel erősítené, amelyek azoknak sem használtak, akik éltek velük. 10Olyan oltárunk van, amelyről nem ehet az, aki a sátornak szolgál. 11Mivel az állatok testét, amelyeknek a vérét a főpap a bűn engesztelésére a szentélybe viszi, a táboron kívül égetik el, 12Jézus is a kapun kívül szenvedett, hogy vérével megszentelje a népet. 13Menjünk ki tehát hozzá a táboron kívülre, és vállaljuk gyalázatát, 14hiszen nincsen itt maradandó hazánk, hanem jövendő hazánkat keressük. 15Általa mutassuk be Istennek szüntelenül a dicséret áldozatát: az őt megvalló ajkak gyümölcsét. 16A jótékonyságról és az adakozásról ne feledkezzetek meg, mert az ilyen áldozat kedves Istennek. 17Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak, kövessétek őket, mert ők vigyáznak rátok, abban a tudatban, hogy számot adnak lelketekről. Bárcsak örömmel tehetnék, nem sóhajtozva, mert hisz az nem válnék javatokra.

Befejezés.

18Imádkozzatok értünk! Meg vagyunk győződve, hogy lelkiismeretünk tiszta, hiszen minden tekintetben törekszünk a helyes életre. 19Főleg azért kérlek erre benneteket, hogy mielőbb visszakerüljek hozzátok. 20A békesség Istene, aki Jézust, a mi Urunkat, a juhok nagy pásztorát az örök szövetség vére által feltámasztotta a halálból, 21tegyen készségessé titeket minden jóra, hogy teljesítsétek akaratát. Munkálja bennünk Jézus Krisztus által mindazt, ami kedves előtte. Dicsőség neki mindörökké! Ámen. 22Kérlek, testvérek, fogadjátok szívesen az intő szót, hiszen csak röviden írtam nektek. 23Közlöm veletek, hogy Timóteus testvérünk kiszabadult. Mihelyt megérkezik, vele együtt meglátogatlak titeket. 24Köszöntsétek valamennyi elöljárótokat és mind a szenteket! Üdvözölnek benneteket az itáliai testvérek. 25Kegyelem mindnyájatokkal! Ámen.

 

 

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑