December 27. – 302. nap

 

Ez 25-26

II. A NÉPEK ELLEN

Az ammoniták ellen.

251Az Úr szózatot intézett hozzám: 2Emberfia, fordulj az ammoniták felé és jövendölj ellenük! 3Így beszélj Ammon fiaihoz: Halljátok az Úrnak, az Istennek a szavát! Ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel nevettél szentélyemen, amikor meggyalázták, és Izrael földjén, amikor pusztasággá lett, és Júda házán, amikor fogságba hurcolták, 4azért odaadlak kelet fiainak, hadd üssék fel sátraikat és hadd telepedjenek le benned. Ők eszik majd termésedet és ők isszák a tejedet. 5Rabba városát tevék tanyájává, Ammon városait meg nyájak pihenőhelyévé teszem. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. 6Mert ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel tapsoltál a kezeddel, dobbantottál a lábaddal és teljes szívedből örültél Izrael földjének bukásán, 7nézd, ezért kinyújtom ellened kezemet, és zsákmányul adlak a nemzeteknek, kiirtalak a népek közül és kitöröllek az országok közül. Megsemmisítlek, és megtudod, hogy én vagyok az Úr.

A moábiták ellen.

8Ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel Moáb és Szeir így beszéltek: Júda háza is olyan, mint a többi nép, 9nézd, ezért kifosztom Moáb lejtőit, elpusztítom városait, szerte a környéken, Bet-ha-Jesimotot, Baal-Meont és Kirjatajimot, az ország ékességeit. 10Ammon fiaival együtt mind kelet fiainak adom őket, hogy ne is említsék Ammon fiait a népek sorában. 11Végrehajtom Moábon ítéletemet, s megtudják, hogy én vagyok az Úr.

Edom ellen.

12Ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel Edom gyűlöletet táplált Júda háza ellen, súlyosan vétkezett és bosszút állt rajta, 13azért ezt mondja az Úr, az Isten: Kinyújtom kezemet Edom ellen, és kiirtok belőle embert s állatot, és pusztasággá teszem; Temántól Dedánig kard által pusztul el. 14Kitöltöm bosszúmat Edomon, s népemnek, Izraelnek kezére adom. Haragom és indulatom szerint fognak Edommal bánni, s akkor majd megismerik bosszúmat – mondja az Úr, az Isten.

A filiszteusok ellen.

15Ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel a filiszteusok bosszúra törekedtek, bosszúállók voltak, lelkük tele volt gyűlölettel, s folyvást azon voltak, hogy pusztítsanak, 16azért ezt mondja az Úr, az Isten: Kinyújtom kezemet a filiszteusok ellen, kiirtom a keretákat és megsemmisítem a tengerpart megmaradt lakóit. 17Kegyetlen bosszút állok rajtuk ádáz haragomban, és ha kitöltöm rajtuk bosszúmat, akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr.

Tírusz ellen.

261A 11. esztendőben, a hónap elsején az Úr szózatot intézett hozzám: 2„Emberfia, Tírusz így nevetett Jeruzsálemen: Összetört a népek kapuja és felém fordult. Ahol bőség volt, ott most pusztulás van!”3Azért ezt mondja az Úr, az Isten: Tírusz, nézd, ellened fordulok, és számos népet felvonultatok ellened, úgyhogy elárasztanak, mint a tenger hullámai. 4Ledöntik Tírusz falait, lerombolják tornyait. Még a port is lesöpröm róla, és kopár sziklává teszem. 5Hálószárító hellyé lesz a tenger közepén. Mert kimondtam – mondja az Úr, az Isten –, hogy a nemzetek zsákmányává lesz. 6Leányvárosait a szárazföldön kard pusztítja el. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr. 7Mert ezt mondja az Úr, az Isten: Nézd, észak felől kivezénylem Tírusz ellen Nebukadnezárt, Babilon királyát, a királyok királyát, lovakkal, harci szekerekkel, lovasokkal és hatalmas sereggel. 8Leányvárosaidat, amelyek a szárazföldön vannak, karddal pusztítja el, téged meg sánccal vesz körül; sáncot hány és pajzsot emel ellened, 9faltörő kosokat irányít falaid ellen, s vashorgaival ledönti tornyaidat.10Annyi lesz lovasainak száma, hogy ellep a poruk. Lovasságának, harci szekereinek és kerekeinek zajától megremegnek falaid, amikor bevonul kapuidon, mint ahogy bevonulnak egy elfoglalt városba. 11Lovainak patái összetiporják utcáidat, népedet kardélre hányja, hatalmas oszlopaidat meg a földre dönti. 12Kincseidből kifosztanak, áruidat elrabolják, falaidat lerombolják, díszes házaidat feldúlják, kövedet, fádat és törmelékedet vízbe hányják. 13Véget vetek zengő énekednek, citeráid hangja nem hallatszik többé. 14Kopár sziklává és hálószárító hellyé teszlek. Nem épülsz fel többé, mert én, az Úr mondtam ezt – mondja az Úr, az Isten. 15Ezt mondja az Úr, az Isten Tírusznak: Pusztulásod robajától, amikor nyögnek a sebesültek a falaid között, és csak úgy dühöng az öldöklés, vajon nem remegnek-e meg a szigetek? 16A tengerek fejedelmei mind leszállnak trónjukról, leteszik palástjukat, levetik színpompás öltözéküket. Gyászba öltöznek, a földre ülnek és folyvást remegnek, és megrendülve álmélkodnak bukásodon. 17Gyászdalt énekelnek fölötted, és azt mondják rólad: Miként pusztultál el és tűntél el a tengerről, te ünnepelt város? Hatalmas voltál a tengeren lakóiddal, akiktől az egész szárazföld remegett. 18A szigetek reszketnek bukásod napján, a tenger szigetei megdöbbennek veszted miatt. 19Mert ezt mondja az Úr, az Isten: Amikor majd pusztasággá lett várossá teszlek, azokhoz a városokhoz hasonlóvá, amelyekben már nem laknak, s felvonultatom a mélységet és elborít az ár, 20akkor azok közé taszítalak, akik sírba szállnak, a hajdankor népeihez. Az alvilág országában fogsz lakni, örökös magányban, azokkal, akik sírba szállnak, nehogy visszatérj és tovább élj az élők földjén. 21Semmivé teszlek, és többé nem leszel. Keresnek, de soha többé nem találnak – mondja az Úr, az Isten.

 

Bölcs 13,10-19

A bálványok kultusza.

10De boldogtalanok voltak és holt dolgokba vetették reményüket, akik emberi kéz műveit nevezték isteneknek; aranyat, ezüstöt, műtárgyakat, állati alakokat vagy haszontalan köveket, régi idők keze munkáját. 11Ha a favágó alkalmas törzset vág ki, körös-körül lefejti egész kérgét és szakszerűen megmunkálja, alkalmas eszközt csinál belőle, mindennapi használatra. 12A munkája közben keletkezett hulladékot arra használja, hogy elkészítse ételét és jóllakjék. 13Ami pedig megmarad belőle, mert semmire sem alkalmas, görbe és göcsörtös fa, azt fogja, s üres óráit kihasználva faragja, aztán a pihenéskor szokásos gondossággal valamiféle formát ad neki. Ember képmására faragja, 14vagy valamely egészen közönséges állathoz teszi hasonlóvá. Aztán bevonja agyaggal, felületét bekeni piros festékkel és befest rajta minden foltot. 15Majd megfelelő házikót készít neki, a falra illeszti, és szeggel odaerősíti. 16Így gondoskodik róla, hogy le ne essék. Mert tudja, hogy nem tud magán segíteni, hiszen csak kép, és támasztékra szorul. 17Amikor meg imádkozni akar vagyonáért, feleségéért és gyermekeiért, akkor nem restell az élettelen dologhoz szólni. Az erőtlenhez könyörög egészségéért. 18A holthoz esedezik életért, a tehetetlenhez fordul segítségért, szerencsés utat kér attól, ami lábát sem tudja mozdítani.19Keresetéhez, munkájához, mestersége sikeréhez attól kér erőt, aminek keze erőtlen.

 

2Tim 3

Az igehirdetés nehézségei.

31Tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők következnek. 2Az emberek önzők, kapzsik, elbizakodottak, kevélyek, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, istentelenek, 3szeretetlenek, összeférhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, lelketlenek, 4árulók, vakmerők és felfuvalkodottak lesznek. Inkább az élvezetet keresik, mint az Istent; 5a jámborságnak a látszatát még megtartják, de a lényeget megtagadják. Kerüld az ilyen embereket. 6Mert közülük valók azok, akik betolakodnak a házakba, és megnyernek maguknak olyan nőket, akiket bűnök terhelnek s mindenféle vágyak hajtanak, 7akik mindig csak tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem jutnak. 8Mint ahogy Jannesz és Jambresz ellenszegültek Mózesnek, úgy ezek is szembeszállnak az igazsággal – romlott agyú, ingadozó hitű emberek. 9De sokra nem viszik, mert ostobaságuk mindenki előtt nyilvánvalóvá válik, mint ahogy azoké is nyilvánvalóvá vált.

Kitartás az apostoli munkában.

10Te követtél a tanításban, életmódom és életcélom tekintetében, a hitben, a kitartásban, a szeretben, a türelemben, 11az üldöztetésekben és a szenvedésekben, amelyek Antióchiában, Ikóniumban és Lisztrában értek. Mi minden üldöztetést magamra vállaltam! De az Úr mindig kimentett. 12S az üldözésből mindenkinek kijut, aki buzgón akar élni Krisztus Jézusban. 13A gonoszok és csalók viszont egyre mélyebbre süllyednek: tévúton járnak és tévútra vezetnek. 14Te azonban tarts ki amellett, amit tanultál, s amiről meggyőződtél, hiszen tudod, kitől tanultad. 15Gyerekkorod óta ismered a Szentírást: ez megadja neked az útmutatást ahhoz, hogy a Krisztus Jézusba vetett hitben eljuss az üdvösségre. 16Minden Írás, amit az Isten sugalmazott, jól használható a tanításra, az érvelésre, a feddésre, s az igaz életre való nevelésre, 17hogy az Isten embere tökéletes legyen és minden jóra kész legyen.

 

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑