November 12. – 257. nap

 

Iz 63-64

Az Úr bosszúja; Edom veszedelme

63 1Ki az, aki Edomból jön, Boszrából, vörös ruhában; aki oly ékesen van öltözve s úgy lépdel, ereje teljében? Én vagyok az, aki igazságot beszélek, és hatalmam van a szabadításra. 2Miért vörös hát rajtad a ruha, s öltözeted miért olyan, mint a szőlőtaposóké? 3Magam tapostam a sajtót, népemből senki sem volt velem. Indulatomban összetapostam, haragomban összetiportam őket. Vérük így ruhámra fröccsent, egész öltözetem vérfoltos lett. 4Mert a bosszú napja volt a szívemben, s elérkezett megtorlásom esztendeje. 5Körülnéztem, de nem akadt senki, aki segítsen; csodálkoztam, de nem találtam támaszt. Akkor a saját karom jött segítségemre, és haragom lett a gyámolom. 6Összetiportam a népeket indulatomban, széttapostam őket haragomban, és kiontottam vérüket a földre.

Bűnbánati zsoltár

7Magasztalom az Úr irgalmasságát, és csodálatos tetteit. Dicsőítem mindenért, amit velünk tett, a sok jóért, amellyel megajándékozott minket, mérhetetlen irgalmában és szeretetében. 8Azt mondta: „Mégis az én népem, a fiaim, akik nem lesznek hűtlenek.” És kiszabadította őket 9minden nyomorúságból. Nem valami követ vagy angyal, hanem az ő arca szabadította meg őket. Szeretetében és irgalmasságában maga váltotta meg őket. Karjába vette és hordozta őket az elmúlt idő minden napján. 10Ők mégis lázongtak ellene, és megszomorították szent lelkét. Ezért ellenségük lett, és harcba szállt ellenük. 11Akkor megemlékeztek a régmúlt időkről, és Mózesről, az ő szolgájáról. Hol van, aki kihozta a tengerből nyájának pásztorát? Hol van, aki kiárasztotta rá szent lelkét? 12Aki Mózes jobbja felől cselekvéshez látott dicsőséges karjával; aki szétválasztotta előttük a vizeket, hogy örök nevet szerezzen magának; 13aki átvezette őket a tengeren, oly könnyen, mint a lovat a pusztában? Nem botladoztak többé, 14mint a jószág, amely lemegy a völgybe. Az Úr lelke vezette őket, míg nyugalmat nem leltek; valóban, úgy vezetted népedet, hogy dicsőséges nevet szerezz magadnak. 15Tekints le az égből, és figyelj ránk szent és dicsőséges lakóhelyedről! Hol van féltő szereteted és hatalmad, hol szívednek irgalmassága? Ne tartsd vissza tőlünk könyörületed, 16mert te vagy a mi atyánk. Mert Ábrahám nem tud rólunk, és Izrael nem ismer minket; te Uram, te magad vagy a mi atyánk, régtől fogva „Megváltónk” a neved. 17Miért hagytad Urunk, hogy letérjünk útjaidról, és hogy megkeményítsük a szívünk, ahelyett, hogy félve tiszteltünk volna? Fordulj felénk újra, a te szolgáidért, örökrészed törzseiért. 18Miért törtek be az istentelenek szentélyedbe, miért tiporták ellenségeink szent helyedet? 19Olyanok vagyunk, mintha nem te uralkodtál volna régtől fogva felettünk; mintha nem a te nevedről neveztek volna el minket. Ó, bárcsak széttépnéd az egeket és leszállnál! Színed előtt megolvadnának a hegyek,

64 1mint ahogy a láng felgyújtja a rőzsét, és ahogy a tűz felforralja a vizet. Így neved ismertté válna ellenségeid előtt, és a nemzetek megrendülnének színed előtt. 2Mert te olyan csodákat teszel, amilyeneket senki se várt, 3és amilyenekről soha nem hallott senki. Valóban, fül nem hallotta, és szem nem látta, hogy akadna isten rajtad kívül, aki ilyeneket vinne végbe azok javára, akik benne bíznak. 4Te elébe sietsz annak, aki az igazsághoz szabja tetteit, és aki útjaidat eszében tartja. Lám, megharagudtál ránk, s mégis tovább vétkeztünk; bizony régóta lázongunk ellened. 5Olyanok lettünk mind, mint a tisztátalan, és igaz voltunk, akár a beszennyezett ruha. Elfonnyadtunk, mint a falevél, és gonoszságaink elsodortak, mint a szél. 6Nincs senki, aki segítségül hívná nevedet, aki fölkelne és beléd kapaszkodna. Mert elrejtetted előlünk arcodat, és kiszolgáltattál minket bűneink hatalmának. 7Mégis Urunk, te vagy a mi atyánk; mi vagyunk az anyag, és te aki formálsz, a te kezed műve vagyunk mindnyájan. 8Ne haragudj ránk annyira, Urunk, és ne emlékezzél többé gonoszságainkra. Figyelj ránk s lásd meg: mindnyájan a te néped vagyunk. 9Szent városaidat lerombolták, a Sion pusztává lett, Jeruzsálem elhagyatottá, 10a ház, amely szentélyünk és dicsőségünk volt, ahol atyáink dicsőítettek, lángok martaléka lett; romokban hever minden, ami oly drága volt nekünk. 11Uram, vajon eltűrheted ezt megindultság nélkül, és hallgathatsz mérhetetlenül megalázva minket?

 

Péld 30,1-15

VI. AGUR MONDÁSAI

30 1A masszai Agurnak, Jake fiának szavai, a férfi mondása Itiel, Itiel és Ukal számára. 2Igen, oktalanabb vagyok, mint bárki más, nekem még emberi okosságom sincsen. 3És nem is tanultam én a bölcsességet, hogy enyém lehetne a Szent ismerete. 4Ki ment föl az égbe és ki jött le onnan? Ki az, aki a szelet a kezébe fogta? És a vizeket ki öntötte tartályba? Ki szabta meg a föld minden határát? Mi a neve, és mi a fiáé, ha tudnád? 5Isten minden szava színtiszta (igazság), pajzs azoknak, akik hozzá menekülnek. 6A szavaihoz ne fűzz hozzá semmit, mert különben (egyszer) számadásra szólít, és akkor hazugként ott állsz majd előtte. 7Csak két dolgot kérek tőled, ne tagadd meg tőlem, mielőtt meghalok: 8Csalást és hazug szót tarts távol tőlem, s ne adj nekem se nyomort, se gazdagságot! Hadd egyem kimért kenyeremet, 9nehogy jóllakva megtagadjalak, s azt mondjam: „Ki az az Úr?” Ne menjek lopni sem, mivel szegény lettem, ne gyalázzam meg Istenemnek nevét. 10Ne rágalmazd a szolgát az ura előtt, különben elátkoz, és meg kell bűnhődnöd. 11(Jaj a) nemzedéknek, amely átkozza az apját, és nem kíván semmi jót sem az anyjának. 12A nemzedéknek, amely azt hiszi, hogy tiszta, jóllehet a szennye nincsen még lemosva. 13A nemzedéknek, amelynek magasan jár a szeme, és lám, milyen gőgös a szeme pillantása! 14A nemzedéknek, amelynek kardok a fogai, és kések az álla csontjai, hogy a nyomorgókat felfalja a földről, és a szegényeket az emberek köréből.

 

2Kor 7

Személyes kapcsolat az apostol és hívei között.

7 1Minthogy ilyen ígéreteink vannak, kedveseim, őrizkedjünk a test és lélek minden szennyétől, így teljessé tesszük megszentelődésünket Isten félelmében. 2Értsétek meg! Senkinek kárára nem voltunk, senkit tönkre nem tettünk, senkit rá nem szedtünk. 3Nem szemrehányásképpen említem, hiszen előrebocsátottam, hogy szívembe vagytok zárva, együtt élünk-halunk. 4Nagyon bízom bennetek és szívesen dicsekszem veletek. Vigasztalás tölt el, és minden bajom közepette túlárad bennem az öröm. 5Amikor Macedóniába érkeztünk, nem volt nyugalma testünknek, mert mindenfelől zaklatásban volt részünk: kívül harcok, belül félelem. 6De Isten, a csüggedők bátorítója, minket is megvigasztalt Titusz megérkezésével. 7Nem csupán megérkezésével, hanem a vigasztalással is, amelyben neki nálatok része volt. Elbeszélte, mennyire vágyódtok utánam, hogy aggódtok s buzgólkodtok értem, mindez fokozta örömömet. 8Ha levelemmel szomorúságot okoztam is nektek, nem sajnálom. Sajnálkoztam ugyan, amikor láttam, hogy az a levél, ha csak rövid időre is, szomorúvá tett titeket, 9most mégis örülök. Nem annak, hogy szomorúak lettetek, hanem, hogy a szomorúság megtérésetekre vezetett. Istennek tetsző módon voltatok szomorúak, így miattunk semmiben sem szenvedtetek kárt. 10Az Istennek tetsző szomorúság ugyanis üdvös töredelmet eredményez, s ezt senki sem bánja meg; a világ szomorúsága ellenben a halálba visz. 11Lám, ebből a ti Istennek tetsző szomorúságotokból mekkora buzgóság fakadt, sőt mentegetőzés, méltatlankodás, félelem, vágyakozás, buzgólkodás és a vétkező megbüntetése. Mindezzel igazoltátok, hogy az ügyben ártatlanok vagytok. 12Ha tehát írtam is nektek, nem a sértő és nem a sértett miatt tettem, hanem hogy nyilvánvalóvá váljon értünk való buzgalmatok az Isten előtt. 13Ezért vigasztalódtunk meg. S vigaszul még Titusz öröme is megörvendeztetett bennünket, hogy lelkét mindnyájan földerítettétek. 14Ha tehát régebben dicsekedtem veletek előtte, most nem vallottam szégyent, mert amint nektek is mindent a valósághoz híven mondtunk, úgy a Titusz előtti dicsekvésünk is igaznak bizonyult. 15Ő pedig még jobb szívvel van irántatok, mert emlékszik mindnyájatok engedelmes lelkületére, hogy milyen félve-rettegve fogadtátok. 16Örülök tehát, hogy minden tekintetben bízhatok bennetek.

 

Ferrymead, NZ
Ferrymead, NZ

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑