Október 1. – 215. nap

 

Jud 5-6

Haditanács Holofernesz táborában.

5 1Hírül vitték Holofernesznek, az asszír hadsereg főparancsnokának, hogy Izrael fiai ellenállásra készülnek, megszállták a hegyek hágóit, megerősítették a hegyek magaslatait és a síkságon akadályokat helyeztek el. 2Nagy haragra gerjedt, és összehívta Moáb összes főemberét, Ammon hadvezéreit, a partvidék minden szatrapáját. 3Így szólt hozzájuk: „Kánaán fiai, mondjátok meg, miféle nép az, amely a hegyvidéken lakik? Milyen erős a serege? Miben rejlik hatalma és ereje? Ki a királyuk, aki élükön áll és vezeti seregét? 4A nyugati vidék lakói közül miért csak ők nem jöttek ki elénk?” 5Achior, Ammon fiainak vezére azt mondta neki: „Uram, hallgasd meg a beszédet szolgád szájából! Az igazságot mondom el neked erről a népről, amely a közeledben ezt a hegyvidéket lakja. Szolgád száját nem hagyja el semmiféle hazugság. Ez a nép a káldeusok ivadéka. 6Azelőtt Mezopotámiában laktak, 7mert nem akarták követni Káldea földjén lakó atyáik isteneit. 8Letértek hát őseik útjáról és az ég Istenét imádták, azt az Istent, akit megismertek. Ezért azok elűzték őket isteneik színe elől. Így tehát Mezopotámiába menekültek, s hosszú ideig ott éltek. 9Akkor Istenük meghagyta nekik, hagyják el lakóhelyüket, s menjenek Kánaán földjére. Ott telepedtek le, s igen sok aranyat, ezüstöt és nyájat szereztek. 10Később éhínség ütött ki Kánaán földjén, azért Egyiptomba vonultak, és ott maradtak addig, amíg ott élelmet találtak. Ott igen elszaporodtak, és nemzetségüket nem lehetett megszámlálni. 11Egyiptom királya ellenük fordult, és téglamunkára szorította őket. 12Akkor Istenükhöz kiáltottak, s az Egyiptom egész földjét gyógyíthatatlan sebekkel sújtotta. Erre az egyiptomiak elűzték őket. 13Isten kiszárította előttük a Vörös-tengert, 14s a Sínai és Kádes-Barnea felé vivő útra vezette őket. A puszta minden lakóját elűzték, 15s letelepedtek az amoriták földjén. Olyan erősek voltak, hogy kiirtották Hesbon minden lakóját. Majd átkeltek a Jordánon és elfoglalták az egész hegyvidéket. 16Kiűzték maguk előtt a kánaánit, a perizitát, a jebuzitát, a szichemieket, valamint az összes girgasitát, és régóta ott élnek. 17Amíg nem vétkeztek Istenük színe előtt, jól ment a soruk, mert olyan Istenük van, aki gyűlöli a gonoszságot. 18Amikor azonban letértek a megszabott útról, egy részük elpusztult a sok háborúban, a maradékot meg fogságba hurcolták, idegen földre. Istenük templomát lerombolták, városaik pedig ellenségeik hatalmába kerültek. 19Most azonban, hogy újra Istenükhöz tértek, visszajöttek szétszórtságukból, azokról a helyekről, ahová elszéledtek, újra birtokba vették Jeruzsálemet, ahol templomuk található, és benépesítették a hegyvidéket, amely pusztasággá vált. 20Most tehát, uram és parancsolóm, ha ez a nép eltévelyedett és vétkezett Istene ellen, akkor látni fogjuk, hogy az romlásukat okozza. Akkor felvonulhatunk és megtámadhatjuk őket. 21Ha azonban nincs gonoszság népükben, akkor óvakodjék, uram ettől, mert Uruk és Istenük oltalmazza őket, s mi az egész földön gúny tárgyává leszünk.” 22Amikor Achior befejezte beszédét, az egész nép elkezdett zúgolódni, s összesereglett a sátor körül. Holofernesz főemberei, a partvidék és Moáb lakói mind azt mondták, hogy darabokra tépik. 23„Mi ugyanis nem félünk Izrael fiaitól, hiszen olyan nép, amelynek nincs sem ereje, sem hatalma kemény ütközetre. 24Vonuljunk csak fel! Seregednek csak egy harapás lesz, parancsolónk, Holofernesz!”

Achiort kiszolgáltatják Izrael fiainak.

6 1Amikor a tanácskozásra egybegyűlt nép lármája elült, Asszur hadseregének főparancsnoka, Holofernesz így szólt Achiorhoz az idegenek egész serege és az ammoniták előtt: 2„Ugyan ki vagy, Achior, te és Ammon zsoldosai, hogy prófétaként lépsz föl köztünk – mint ma is –, és azt tanácsolod, hogy ne indítsunk harcot Izrael nemzetsége ellen, mert Istenük oltalmazza őket? Ki isten Nebukadnezáron kívül? Elküldi seregét és elpusztítja őket a föld színéről, nem menti meg őket Istenük, 3úgyhogy mi, az ő szolgái, eltiporjuk őket, mint egyetlen embert, s nem tudnak ellenállni lovaink erejének. 4Elsöpörjük őket mindenestül. Hegyeik megrészegednek vérüktől, síkságaik megtelnek halottjaikkal. Lábuk ina nem lesz képes vinni őket előttünk, végképp elpusztulnak – mondja Nebukadnezár király, az egész föld ura. Mert ő szólt, és szavai nem maradhatnak üres szavak. 5Te pedig, Achior, Ammon zsoldosa, aki kiejtetted ezeket a szavakat egy esztelen pillanatodban, a mai naptól kezdve nem látod többé színemet addig, amíg bosszút nem állok ezen a fajtán, amely Egyiptomból vonult ki. 6Akkor katonáim kardja és szolgáim lándzsája átjárja testedet. A sebesültjeik sorában esel el, amikor majd Izrael ellen fordulok. 7Szolgáim most elvisznek a hegyvidékre, és otthagynak a hegyszoros egyik városa közelében. 8Úgy pusztulsz el, hogy részesedsz romlásukban. 9Ha csakugyan él szívedben a remény, hogy úgysem tiprom el őket, ne essék be arcod. Szóltam és szavaim nem maradnak beteljesületlen!” 10Holofernesz megparancsolta a sátrában szolgálatot teljesítő embereknek, hogy ragadják meg Achiort, és vigyék Betiluához, és adják Izrael fiainak kezére. 11Szolgái erre megragadták, és kivitték a táborból a síkságra. Onnan a hegyvidék felé vettek irányt és eljutottak a Betiluával szemközti forrásokhoz. 12Amikor a város lakói meglátták őket, fegyvert ragadtak, és a városból kivonultak a hegygerincre. A parittyások köveket hajigáltak, hogy megakadályozzák előhaladásukat. 13Erre meglapultak a hegyoldalon, Achiort megkötözték, és ott hagyták a hegy lábánál, maguk meg visszatértek urukhoz.

14Izrael fiai lejöttek városukból, megálltak mellette, feloldották köteleit, Betiluába vitték, s a város vezetői elé állították. 15Akkoriban a Simeon törzséből való Mikeásnak a fia, Uzija, valamint Gotoniel fia, Chabrisz és Melchiel fia, Charmisz voltak az elöljárók. 16Összehívták a város véneit. A gyülekezetbe a fiatalok és az asszonyok is elmentek. Achiort középre állították a nép közé, és Uzija megkérdezte tőle, hogy mi történt. 17Achior beszélni kezdett, és elmondta nekik Holofernesz haditanácsának határozatát, továbbá azt, hogy ő mit mondott az asszír vezérek előtt, s Holofernesz milyen kérkedve beszélt Izrael háza ellen. 18A nép leborult, és imádta Istent. Így könyörögtek: 19„Urunk, égnek Istene, nézd, milyen mérhetetlenül gőgösek, és könyörülj nemzetünkön megalázottságában! Fordítsd arcodat ezen a napon azok felé, akik neked vannak szentelve.” 20Aztán megvigasztalták Achiort és elhalmozták dicsérettel. 21A gyűlés végeztével Uzija befogadta házába, és lakomát rendezett a véneknek. Egész éjszaka könyörögtek Izrael Istenének segítségéért.

 

Péld 9,1-12

A vendégszerető bölcsesség

9 1Megépítette a házát a bölcsesség, s hét oszlopát is felállította. 2Barmait levágta, borát megkeverte, és az asztalát is megterítette. 3Kiküldte szolgálóit és kihirdette a város magasabb pontjain: 4„Tapasztalatlanok, kerüljetek beljebb!” Az értetleneknek meg ezt mondja: 5„Gyertek, egyetek a kenyeremből, igyatok a borból, amelyet kevertem! 6Éljetek, csak hagyjatok fel a dőreséggel és járjatok az értelem útjain!”

A gúnyolódók ellen

7Aki a gúnyolódót feddi, szégyent arat, aki a gonoszt szidja, maga is foltot kap. 8Ne szidd a gúnyolódót, mert még meggyűlöl, csak a bölcset fedd meg, az majd szeret érte! 9Adj tanácsot a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, s gyarapítja a tudását. 10A bölcsesség kezdete az Úr félelme, és a Szentet ismerni – az az okosság. 11Általam gyarapszik napjaidnak száma, és megsokasodnak életed évei. 12Ha bölcs vagy, neked válik javadra, ha gúnyolódsz, magad vallod kárát.

 

Róm 6

A keresztség Krisztus életében részesít.

6 1Mit mondjunk tehát? Maradjunk meg a bűnben, hogy a kegyelem gyarapodjék? 2Szó sincs róla! Ha egyszer már meghaltunk a bűnnek, hogyan élhetnénk tovább benne? 3Vagy nem tudjátok, hogy akik Krisztus Jézusban megkeresztelkedtünk, az ő halálában keresztelkedtünk meg? 4A keresztségben ugyanis eltemetkeztünk vele együtt a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is az élet újdonságában járjunk. 5Mert ha halálának hasonlóságában egybenőttünk vele, úgy leszünk feltámadásában is. 6Hiszen tudjuk, hogy a régi embert bennünk azért feszítették vele együtt keresztre, hogy a bűn teste elpusztuljon, és ne szolgáljunk többé a bűnnek. 7Aki így meghalt, megszabadult a bűntől. 8Ha Krisztussal meghaltunk, hisszük, hogy vele együtt fogunk élni is. 9Tudjuk, hogy Krisztus feltámadt a halálból, többé nem hal meg, a halál nem lesz többé úrrá rajta. 10Aki meghalt, az egyszer s mindenkorra meghalt a bűnnek, aki azonban él, az Istennek él. 11Ezért tekintsétek magatokat is úgy, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek Jézus Krisztusban. 12Ne uralkodjék tehát halandó testeteken a bűn, és ne engedelmeskedjetek kívánságainak. 13Ne adjátok át tagjaitokat a bűnnek a gonoszság eszközeként, hanem mint a halálból életre keltek, adjátok magatokat Isten szolgálatára, tagjaitokat meg az igazság eszközéül szenteljétek az Istennek. 14A bűn ugyanis többé nem uralkodik rajtatok, mert nem a törvény alá vetve éltek, hanem a kegyelemben. 15Mi következik ebből? Az, hogy vétkezzünk, mert nem a törvény uralma alatt, hanem a kegyelemben élünk? Semmi esetre sem. 16Vagy nem tudjátok, hogy annak szolgái vagytok és annak kell engedelmeskednetek, akinek mint szolgák alárendelitek magatokat? Vagy a bűnnek, ami a halálba vezet, vagy az engedelmességnek, ami megigazulást eredményez? 17De hála Istennek, hogy bár a bűnnek szolgáltatok, most már szívből engedelmeskedtek annak a tanításnak, amelyet kaptatok. 18A bűntől megszabadulva az igazság szolgái lettetek. 19Földies gyarlóságok miatt emberi módon szólok. Ahogy tagjaitokat a tisztátalanság és gonoszság szolgálatában a bűnre adtátok, adjátok most tagjaitokat az igazság szolgálatára, a megszentelődésre. 20Míg ugyanis a bűnnek szolgáltatok, az igazsággal szemben szabadok voltatok. 21Mi hasznotok volt akkor abból, ami miatt most szégyenkeztek? Hiszen annak vége a halál. 22Most azonban felszabadultatok a bűn alól, és Isten szolgái lettetek. Gyümölcsötök a megszentelődés, célotok az örök élet. 23Mert a bűn zsoldja a halál, Isten kegyelmi ajándéka azonban az örök élet Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.

 

Botanic Gardens, Christchurch, NZ
Botanic Gardens, Christchurch, NZ

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑