Szeptember 21. – 205. nap

 

Neh 13

Elkülönülés az idegenektől.

13 1Abban az időben Mózes könyvéből olvastak fel a népnek. Ebben ezt találták megírva: Az ammonita és moábita sohasem léphet be az Isten közösségébe, 2mert nem fogadta Izrael fiait kenyérrel és vízzel, hanem fölbérelték ellene Bileámot, hogy átkozza meg őket, Istenünk azonban áldásra változtatta az átkot. 3Amikor a törvényt hallották, kizártak Izraelből minden idegent.

Nehemiás második útja.

4Azelőtt Eljasib pap volt Istenünk házában a kamrák felügyelője. Rokonságban volt Tóbiással, 5ezért berendezett neki egy tágas helyiséget, amelyben azelőtt az áldozati adományokat, a tömjént, az edényeket, a gabona­, bor­ és olajtizedet, vagyis a leviták, énekesek és kapuőrök járandóságát meg a papok részét tartották. 6Ebben az időben távol voltam Jeruzsálemtől, Artaxerxész, Babilon királyának 32. évében ugyanis visszamentem a királyhoz. Bizonyos idő elteltével engedélyt kértem a királytól az eltávozásra, 7és visszatértem Jeruzsálembe. Akkor láttam, mi gonoszságot művelt Eljasib Tóbiás javára: az Isten házának előcsarnokában berendezett neki egy kamrát. 8Ez nagy visszatetszést váltott ki belőlem, s a kamrából az utcára szórtam Tóbiás házának holmiját 9és elrendeltem, hogy tisztítsák meg a kamrákat. Aztán visszahordattam oda az Isten házának edényeit, az áldozati adományokat és a tömjént. 10Azt is megtudtam, hogy a leviták járandóságát nem adták meg, azok meg, a leviták és az énekesek, akiknek szolgálatot kellett volna teljesíteniük, a birtokukra szöktek. 11Megdorgáltam erre az elöljárókat és így szóltam: „Miért hanyagoltátok el az Isten házát?” Majd újra összegyűjtöttem és visszarendeltem őket a helyükre. 12Akkor egész Júda elhozta a gabona­, bor­ és olajtizedet az előcsarnok kamráiba. 13A kamrákhoz állítottam Salamja papot, Cádok írástudót, Pedaja levitát és melléjük adtam Zakku fiát, Mattanja unokáját, Hanant, mert megbízhatónak tartották őket. Az ő feladatuk volt, hogy a szétosztást megejtsék testvéreik közt. 14Emlékezzél meg rólam, Istenem, ne feledd el jótetteimet, amelyeket Istenem házáért és annak szolgálatáért tettem. 15Ezekben a napokban láttam Júdában olyan embereket, akik szombaton odamentek a sajtóhoz, mások gabonakévéket hordtak, szamaraikra rakták őket, borral, szőlővel, fügével és más rakománnyal egyetemben, és szombaton Jeruzsálembe szállították. Figyelmeztettem őket, hogy ne árusítsanak élelmiszert. 16Magában Jeruzsálemben az ott letelepedett tírusziak halat és mindenféle más árut hoztak, és szombaton árulták Júda fiainak. 17Megdorgáltam Júda elöljáróit és így szóltam hozzájuk: „Milyen gyalázatos dolgot műveltek megszegve a szombatot? 18Nem így tettek atyáitok is, és nem ezért zúdította ránk és erre a városra Istenünk ezt a sok bajt? S még fokozzátok az Izraelre zúduló haragot, amikor megszegitek a szombatot!” 19Amint aztán Jeruzsálem kapuinál szombat előtt este beállt a szürkület, megparancsoltam, hogy a kapukat zárják be, és elrendeltem, hogy csak szombat elmúltával nyissák ki őket. Embereim közül néhányat a kapukhoz állítottam, hogy semmiféle terhet ne hozzanak be szombaton. 20Ezért a kereskedők és a különféle holmik árusítói egyszer-kétszer Jeruzsálemen kívül töltötték az éjszakát. 21Emiatt megdorgáltam őket, és így szóltam hozzájuk: „Miért töltitek az éjszakát a fal mellett? Ha még egyszer megteszitek, kezet vetek rátok.” Attól kezdve többet nem jöttek szombaton. 22Megparancsoltam a levitáknak, hogy tisztuljanak meg, jöjjenek s őrizzék a kapukat, hogy megszenteljék a szombatot. Ezért is emlékezzél meg rólam Istenem, és légy hozzám irgalmas nagy irgalmasságodban. 23Azt is láttam azokban a napokban, hogy a zsidók asdodi, ammonita és moábita nőket vettek feleségül. 24Gyermekeik fele az asdodi nyelvet beszélte, s már nem értették a zsidó nyelvet, hanem csak ennek vagy annak a népnek a nyelvét. 25Megdorgáltam és megátkoztam őket, némelyeket meg is vertem közülük, megtéptem hajukat, s megeskettem őket az Istenre: „Lányaitokat ne adjátok fiaiknak, és ne vegyetek feleséget lányaik közül sem fiaitoknak, sem magatoknak. 26Nem így vétkezett Izrael királya, Salamon is? Annyi nép között egyetlen király sem volt hozzá hasonló. Istene szerette, és Isten tette meg egész Izrael királyává. S az idegen asszonyok még őt is bűnre csábították. 27S most rólatok is azt kell hallani, hogy elkövetitek ezt a nagy gonoszságot: hűtlenek vagytok Istenünkhöz, idegen nőket vesztek feleségül?” 28Eljasib főpap fiának, Jojadának egyik fia a horonita Szanballatnak lett a veje. Ezért elűztem magamtól. 29Jusson eszedbe, Istenem, hogy az ilyenek beszennyezik a papságot s a papokkal és levitákkal kötött szövetséget! 30Így megtisztítottam őket minden idegentől. Visszaállítottam a szolgálati rendet a papok és leviták számára, mindenkinek a beosztása szerint. 31Rendelkeztem az áldozati fa meghatározott időben való szállításáról és az első termésekről. Emlékezzél meg rólam, Istenem, a javamra!

 

Péld 4,1-19

Válaszd a bölcsességet

4 1Fiaim, halljátok atyátok intelmét, jól figyeljetek, hogy megérthessétek! 2Mert jó a tanítás, amelyet adok nektek, az útmutatásom, csak el ne hagyjátok! 3Hisz én is atyám gyermeke voltam, szelíd és egyetlen anyám szemében. 4Nos, tanított és így beszélt hozzám: „Őrizd meg szívedben a szavaimat, tartsd meg a parancsaimat és boldogan élsz. 5Tégy szert bölcsességre, szerezz okosságot, ne feledd el és ne térj el számnak szavaitól. 6Ne hagyd el, akkor majd megoltalmaz, szeresd, akkor majd őrködik fölötted. 7A bölcsesség kezdete: szerezz bölcsességet, minden vagyonodon vegyél okosságot! 8Öleld magadhoz, akkor majd fölemel, tisztességre juttat, hogyha átkarolod. 9Díszes koszorúval ékesíti fejed, és pompás koronát ajándékoz neked.” 10Hallgasd hát meg, fiam, fogadd el szavaimat, akkor nagy lesz száma élted éveinek. 11Megmutatom neked a bölcsesség útját, egyenes lesz az út, amelyen járatlak. 12Semmi nem gátolja lépteidet, amikor jársz, és ha gyorsan szaladsz, akkor sem botlasz meg. 13Tartsd meg intelmemet, ne tágíts tőle! Őrizd meg, hiszen az életed! 14Ne lépj a gonoszok ösvényére, és a gonosztevők útján ne járj! 15Hagyd el, s ne menj rajta tovább, kanyarodj el tőle, s úgy folytasd utadat! 16Ha nem tesznek rosszat, aludni sem tudnak, nincs nyugtuk, ha mást tőrbe nem csalhatnak. 17Amit esznek, az a gonoszság kenyere, és az erőszak borát isszák. 18Az igaz ember útja, mint a hajnal pirkadása, egyre világosabb, míg fényes nap nem lesz. 19A gonoszok útja olyan, mint a sötét éjszaka, maguk sem tudják, miben botlanak meg.

 

ApCsel 25

Pál Fesztusz előtt.

25 1Fesztusz három napra rá, hogy megérkezett a tartományba, Cezáreából fölment Jeruzsálembe. 2A főpapok és az előkelő zsidók elé járultak, és előadták panaszukat Pál ellen, majd könyörögve 3azt a kegyet kérték tőle, hogy hozassa Jeruzsálembe, mert kitervelték, hogy útközben tőrbe ejtik és megölik. 4Fesztusz azt válaszolta, hogy Pált Cezáreában őrzik, s maga is hamarosan visszatér oda. 5„Hanem meghatalmazottaitok jöjjenek velem – mondta –, és ha van valami bűne ennek az embernek, emeljetek ellene vádat.” 6Alig töltött köztük nyolc-tíz napot, lement Cezáreába. Másnap bírói székébe ült, és elővezettette Pált. 7Amikor megjelent, a Jeruzsálemből jött zsidók körülállták, és súlyos vádat hoztak fel ellene. De bizonyítani nem tudták őket. 8Pál így védekezett: „Sem a zsidók törvénye ellen, sem a templom ellen, sem a császár ellen nem vétettem.” 9De Fesztusz a kedvükbe akart járni a zsidóknak, ezért megkérdezte Pált: „Beleegyezel, hogy fölmenj Jeruzsálembe, s ott ezek ítélkezzenek fölötted ebben az ügyben?” 10Pál tiltakozott: „A császár bírói széke előtt állok, itt kell fölöttem ítélkezni. A zsidók ellen semmit sem vétettem, ezt magad is jól tudod. 11Ha tehát vétkes vagyok, és valami olyat tettem, amiért halált érdemlek, készen állok a halálra. De ha semmi alapjuk nincs vádjaiknak, senki sem szolgáltathat ki nekik. A császárhoz föllebbezek!” 12Fesztusz megbeszélte a dolgot a tanáccsal, és így határozott: „A császárhoz föllebbeztél, a császár elé mész.”

Agrippa király Fesztusznál.

13Néhány nap múlva Agrippa király és Berniké Cezáreába érkezett, hogy üdvözöljék Fesztuszt. 14Amikor már több napja ott időztek, Fesztusz előhozta a királynak Pál ügyét. „Félix itt hagyott egy embert a börtönben. 15Amikor Jeruzsálemben voltam, a főpapok és a zsidók vénei vádat emeltek és elítélését követelték. 16Azt válaszoltam nekik, hogy a rómaiaknak nem szokásuk kiadni egy embert, amíg nem szembesítik a vádlottat vádlóival, és alkalmat nem adnak neki, hogy védekezhessék a vád ellen. 17Így eljöttek velem ide, másnap mindjárt bírói székbe ültem, és elővezettettem azt az embert. 18Amikor a vádlói előálltak, semmi olyan vádat nem hoztak föl ellene, amit bűnnek minősíthettem volna. 19Csak vallásukkal kapcsolatban volt vele valami vitájuk, meg egy bizonyos halott Jézust illetően, akiről Pál azt állította, hogy él; ezzel hozakodtak elő. 20Ezekben a vitapontokban nem tudtam eligazodni, ezért megkérdeztem, hajlandó-e fölmenni Jeruzsálembe, hogy ott mondjanak fölötte ítéletet ebben az ügyben. 21De Pál föllebbezett, s azt kívánta, hogy ügyét vessem a császár ítélete alá. Úgy rendelkeztem hát, hogy tartsák őrizetben, amíg el nem küldöm a császárhoz.” 22Agrippa király így szólt Fesztuszhoz: „Meg szeretném magam is hallgatni ezt az embert.” – „Holnap meghallgathatod” – válaszolta (Fesztusz).

Pál Agrippa király előtt.

23Másnap Agrippa király és Berniké nagy pompával bevonult a tárgyalóterembe az ezredesekkel és a város előkelőségeivel egyetemben. Fesztusz parancsára elővezették Pált. 24„Agrippa király és ti mindnyájan, akik itt megjelentetek – kezdte Fesztusz –, nézzétek ezt az embert! Miatta egész sereg zsidó fölkeresett Jeruzsálemben is, itt is. Nagy hangon azt kiabálták róla, hogy nem szabad tovább élnie. 25De meggyőződtem róla, hogy semmi olyat nem tett, amiért halált érdemelne. Mégis, mivel a fölséghez fellebbezett, úgy határoztam, hogy elküldöm. 26De semmi biztosat nem tudok róla írni az uralkodónak. Ezért elétek hozattam, főképp teeléd, Agrippa király, hogy majd a kihallgatás után tudjak mit írni. 27Mert ostobaságnak tartom elküldeni a foglyot anélkül, hogy az ellene felhozott vádakat közölném.”

 

Tekapo, NZ
Tekapo, NZ

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑