Szeptember 18. – 202. nap

 

Neh 7-8

7 1Amikor elkészült a fal, és föltettem a kapuszárnyakat, őröket (valamint énekeseket és levitákat) állítottam a kapukhoz. 2Jeruzsálem kormányzását testvéremre, Hananira bíztam és a vár parancsnokára, Hananjára, mert ő a többinél is hűségesebb és istenfélőbb ember volt. 3Így szóltam hozzájuk: „Jeruzsálem kapui ne legyenek nyitva addig, amíg a nap melegen nem tűz, és amikor még magasan van, be kell zárni és a kapuszárnyakat be kell reteszelni. Őröket kell állítani Jeruzsálem lakói közül, némelyeket őrhelyükre, másokat házuk elé.”

Jeruzsálem benépesítése.

4A város tágas volt és nagy kiterjedésű, de lakossága gyér volt, és nem építettek benne házakat. 5Azt a gondolatot sugallta Istenem, hogy hívjam össze a főembereket, az elöljárókat és a népet, és vegyem őket számba. Kezembe került azoknak a jegyzéke, akik először tértek vissza. Ebben ezt találtam megírva:

A hazatértek jegyzéke.

6A tartományba való emberek, akik visszatértek a fogságból és a száműzetésből, ahova Babilon királya, Nebukadnezár hurcolta őket, hazatértek Jeruzsálembe és Júdeába, ki-ki a maga városába. 7Zerubbábellel, Jesuával, Nehemiással, Azarjával, Raamjával, Nahmanival, Mordekájjal, Bilsannal, Miszperettel, Bigvaival, Nehummal, Baanával érkeztek. A férfiak száma Izrael népéből: 8Paros fiai: kétezer-százhetvenkettő; 9Sefatja fiai: háromszázhetvenkettő; 10Arach fiai: hatszázötvenkettő; 11Pahat-Moab fiai, azaz Jesua és Joáb fiai: kétezer-nyolcszáztizennyolc; 12Elám fiai: ezerkétszázötvennégy; 13Zattu fiai: nyolcszáznegyvenöt; 14Zakkai fiai: hétszázhatvan; 15Binnui fiai: hatszáznegyvennyolc; 16Bebai fiai: hatszázhuszonnyolc; 17Azgad fiai: kétezer-háromszázhuszonkettő; 18Adonikam fiai: hatszázhatvanhét; 19Bigvai fiai: kétezer-hatvanhét; 20Adin fiai: hatszázötvenöt; 21Ater, vagyis Hiszkija fiai: kilencvennyolc; 22Hasum fiai: háromszázhuszonnyolc; 23Beszai fiai: háromszázhuszonnégy; 24Harif fiai: száztizenkettő; 25a gibeoniak: kilencvenöt; 26Betlehem és Netofa lakói: száznyolcvannyolc; 27Anatot lakói: százhuszonnyolc; 28Bet-Azmavet lakói: negyvenkettő; 29Kirjat-Jearim, Kefira és Beerot lakói: hétszáznegyvenhárom; 30Ráma és Geba lakói: hatszázhuszonegy; 31Michmasz lakói: százhuszonkettő; 32Bétel és Ai lakói: százhuszonhárom; 33Nebó fiai: ötvenkettő; 34a másik Elám fiai: ezerkétszázötvennégy; 35Harim fiai: háromszázhúsz; 36Jerikó lakói: háromszáznegyvenöt; 37Lod, Hadid és Onó lakói: hétszázhuszonegy; 38Szenaa fiai: háromezer-kilencszázharminc. 39A papok: Jedaja fiai, vagyis Jesua háza: kilencszázhetvenhárom; 40Immer fiai: ezerötvenkettő; 41Paschur fiai: ezerkétszáznegyvenhét; 42Harim fiai: ezertizenhét. 43A leviták: Jesua fiai, vagyis Kadmiel, Binnui, Hodija: hetvennégy. 44Az énekesek: Aszaf fiai: száznegyvennyolc. 45A kapuőrök: Sallum fiai, Ater fiai, Talmon fiai, Akkub fiai, Hatita fiai, Sobai fiai: százharmincnyolc. 46A templomszolgák: Sziha fiai: Haszufa fiai, Tabbaot fiai, 47Kerosz fiai, Szia fiai, Padon fiai, 48Lebana fiai, Hagaba fiai, Salmai fiai, 49Hanan fiai, Giddel fiai, Gahar fiai, 50Reaja fiai, Reszin fiai, Nekoda fiai, 51Gazzam fiai, Uzza fiai, Paszeah fiai, 52Beszai fiai, a meuniták fiai, a nefisziták fiai, 53Bakbuk fiai, Hakufa fiai, Harhur fiai, 54Baszlut fiai, Mehida fiai, Harsa fiai, 55Barkosz fiai, Sziszera fiai, Temah fiai, 56Nesziah fiai, Hatifa fiai. 57Salamon szolgáinak fiai: Szotai fiai, Szoferet fiai, Peruda fiai, 58Jaala fiai, Darkon fiai, Giddel fiai, 59Sefatja fiai, Hattil fiai, Pokeret-Hasz-Szebaim fiai, Amon fiai. 60A templomszolgák és Salamon szolgái összesen: háromszázkilencvenkettő. 61A következők Tel-Melachból, Tel-Harsából, Kerubból, Addanból és Immerből vonultak ki, s nem tudták igazolni, hogy családjuk és nemzetségük Izraelből származott: 62Delaja fiai, Tóbiás fiai, Nekoda fiai: hatszáznegyvenkettő. 63A papok közül Hobajja fiai, Hakkoc fiai, Barzilláj fiai – ez a gileádi Barzilláj lányai közül vett magának feleséget és tőle kapta nevét. 64Ezek az emberek keresték nemzetségük iratait, de nem találták, ezért kizárták őket, mint tisztátalanokat a papi szolgálatból. 65A kormányzó megtiltotta nekik, hogy a szent eledelekből egyenek, amíg nem támad pap az urimhoz és a tummimhoz. 66Az egész gyülekezet negyvenkétezer-háromszázhatvan személyből állott, 67nem számítva szolgáikat, szolgálóikat, akik hétezer-háromszázharmincheten voltak. Volt velük kétszáznegyvenöt énekes és énekesnő. 68A lovak száma hétszázharminchatot tett ki, az öszvéreké kétszáznegyvenötöt, a tevéké négyszázharmincötöt, szamaraik száma pedig hatezer-hétszázhúsz volt. 69A családfők közül némelyek önkéntes adományokat ajánlottak föl az építéshez. A kormányzó 1000 drachma aranyat, ötven csészét, ötszázharminc papi ruhát adott a kincshez. 70A családfők 20 000 drachma aranyat és 2200 mina ezüstöt adtak a munkálatokra szánt kincsekhez. 71Amit a többi nép adományozott, az 20 000 drachma aranyat, 2000 mina ezüstöt és hatvanhét papi ruhát tett ki. 72A papok, a leviták és a nép egy része Jeruzsálemben telepedett le, a kapuőrök, az énekesek, a templomszolgák és Izrael többi fiai pedig városaikban. Közeledett a hetedik hónap.

Ezdrás reformja.

8 1Akkor egy emberként összegyűlt az egész nép a Víz-kapu előtti térségen. Felszólították Ezdrás papot, hogy hozza elő Mózes törvénykönyvét, amelyet az Úr rendelt Izraelnek. 2Akkor Ezdrás a férfiak, a nők és mindazok gyülekezete elé tárta a törvénykönyvet, akik meg tudták érteni. A hetedik hónap első napja volt. 3A Víz-kapu előtti térségen reggeltől délig olvasott belőle a férfiaknak, a nőknek és mindazoknak, akik meg tudták érteni. Az egész nép figyelt a törvény könyvére. 4Ezdrás írástudó felállt az erre a célra készült faállványra. Jobbja felől Mattitja, Sema, Anaja, Urija, Hilkija és Maaszeja állt, balján Pedaja, Misael, Malkia, Hasum, Hasbaddana, Zakariás és Mesullam. 5Ezdrás kinyitotta a könyvet az egész nép szeme láttára – magasabban állt ugyanis, mint a nép –, s amikor kinyitotta, az egész nép felállt. 6Akkor Ezdrás áldotta az Urat, a nagy Istent, s az egész nép kitárt kézzel ráfelelte: ámen, ámen, ámen; majd mélyen meghajoltak, s földre borulva imádták az Urat. 7[Jesua, Bani, Serebja, Jamin, Akkub, Sabtai, Hodija, Maaszeja, Kelita, Azarja, Jozabad, Hanan, Pelaja, akik leviták voltak, kifejtették a törvényt a népnek. Közben a nép a helyén állt.] 8Ezdrás felolvasott az Isten törvénykönyvéből, lefordította és megmagyarázta az értelmét, úgy, hogy meg is értették, amit felolvasott. 9Akkor Nehemiás, a kormányzó, Ezdrás pap és írástudó, s a leviták, akik a népet tanították, így szóltak az egész néphez: „Ez a nap az Úrnak, a ti Isteneteknek van szentelve. Ne szomorkodjatok hát és ne sírjatok!” Mert amikor a törvény szavait meghallotta, az egész nép sírt. 10Így szólt továbbá hozzájuk: „Menjetek és egyetek zsíros ételeket és igyatok édes italokat! Küldjetek belőle azoknak is, akik nem készítettek! Ez a nap ugyanis szent a mi Urunknak. Ne szomorkodjatok, hiszen az Úrban való öröm az erősségetek.” 11A leviták meg csitították az egész népet ezekkel a szavakkal: „Csendesedjetek el, mert ez a nap szent. Ne szomorkodjatok!” 12Erre az egész nép elment, hogy egyék, igyék, megossza az ételt és a nagy örömnek szentelje magát, mert megértették a tanítást, amelyet hirdettek nekik.

A sátoros ünnep.

13Másnap az egész népből a családfők, a papok és a leviták Ezdrás írástudó köré gyűltek, hogy fejtse ki nekik a törvény szavait. 14Azt találták a törvényben megírva, amit az Úr Mózes által parancsolt, hogy Izrael fiai a hetedik hónap ünnepén lakjanak lombsátorban. 15Mihelyt ezt megtudták, kihirdették minden városukban és Jeruzsálemben: „Menjetek ki a hegyekbe, szedjetek olajfaágakat, fenyő­, mirtusz­ meg pálmaágakat és más leveles ágakat, s csináljatok belőlük sátrat, amint meg van írva.” 16A nép kivonult, ágakat szedett és sátrat csinált, ki-ki a háza tetején, az udvarában, az Isten házának előcsarnokában, a Víz-kapu előtti téren és az Efraim-kapu előtti téren. 17Az egész közösség – mindenki, aki csak hazatért a fogságból – csinált sátrat, és a sátorban lakott. Izrael fiai nem tettek így Nun fiának, Józsuénak napjaitól kezdve egészen eddig a napig. Igen nagy volt az örömük. 18Ezdrás mindennap felolvasott az Isten törvénykönyvéből, az első naptól az utolsóig. Hét napon át ülték az ünnepet. A nyolcadik napon ünnepélyes összejövetelt tartottak az előírás szerint.

 

Péld 2,16-22

16Megóv más embernek a feleségétől, és megóv a csábos szavú idegen nőtől. 17Az ilyen elhagyja lánykora kedvesét, és megfeledkezik az Isten kötötte szövetségről. 18Igen, a háza a halálba vezet, a holtak országába visznek ösvényei. 19Aki betér hozzá, nem jön többé vissza, nem jut el többé az élet útjára. 20Ezért te csak a jóknak útját járd, és csak az igazak ösvényét kövesd! 21Mert csak az igazak lakják majd a földet, csak az ártatlanok maradnak meg rajta. 22A gonoszok kivesznek a földről, és a hűtleneket kitépik belőle.

 

ApCsel 23,1-15

23 1Pál a főtanácsra szegezte tekintetét és megszólalt: „Testvérek, férfiak! Mind a mai napig teljesen tiszta lelkiismerettel éltem az Isten színe előtt.” 2Erre Ananiás főpap rájuk parancsolt a mellette állókra, hogy üssék szájon. 3Pál így felelt neki: „Megver még az Isten, te fehérre meszelt fal! Ott ülsz, hogy a törvény szerint ítélkezzél, aztán a törvényt semmibe véve megveretsz.” 4A körülötte állók rászóltak: „Az Isten főpapját gyalázod?” 5„Nem tudtam, testvérek – válaszolta Pál –, hogy ő a főpap, hiszen az Írásban ez van: Ne átkozd néped fejedelmét!” 6Pál jól tudta, hogy az egyik részük a szadduceusok, a másik részük a farizeusok közül való, ezért így kiáltott fel a főtanács előtt: „Testvérek, férfiak! Farizeus vagyok, farizeusnak a fia. A halottak feltámadásába vetett hitem miatt állok a főtanács előtt.” 7Alighogy elhangzottak szavai, vita támadt a farizeusok és a szadduceusok közt, és a főtanács két pártra szakadt. 8A szadduceusok ugyanis azt állítják, hogy nincs sem feltámadás, sem angyal, sem lélek; a farizeusok viszont ezt is, azt is vallják. 9Nagy lárma keletkezett. A farizeusok pártjához tartozó írástudók közül néhányan fölemelkedtek, és hevesen tiltakoztak: „Semmi rosszat nem találtunk ebben az emberben. Hátha lélek vagy angyal szólt hozzá?” 10A vita úgy elfajult, hogy az ezredes már félt, hogy széttépik Pált. Ezért parancsot adott, hogy jöjjön egy szakasz katona, szabadítsa ki közülük, és vezesse föl a várba. 11A következő éjszaka megjelent neki az Úr: „Légy bátor! – mondta. – Mert ahogy tanúságot tettél rólam Jeruzsálemben, úgy kell tanúságot tenned Rómában is.”

Összeesküvés Pál ellen.

12Másnap a zsidók összeszövetkeztek, s átok terhe alatt megfogadták, hogy sem nem esznek, sem nem isznak, míg meg nem ölik Pált. 13Több mint negyvenen voltak az összeesküvők. 14Elmentek a főpapokhoz és a vénekhez, ezzel a kéréssel: „Átokkal köteleztük magunkat, hogy semmit sem eszünk addig, amíg Pált meg nem öljük. 15Most hát a főtanáccsal egyetértésben jelentsétek az ezredesnek, hogy állítsa elétek, mintha tüzetesebben meg akarnátok vizsgálni az ügyet. Mi készen állunk, hogy útközben megöljük.”

 

Willowbank, Christchurch, NZ
Willowbank, Christchurch, NZ

 

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑