Augusztus 20. – 173. nap

 

1Krón 23-24

A leviták beosztása és feladatai.

23 1Amikor Dávid megöregedett és elege volt az életből, a fiát, Salamont, Izrael királyává tette. 2Egybegyűjtötte Izrael tisztségviselőit, a papokat és a levitákat. 3A levitákat harminc évtől fölfelé számba vették. Személyenként megszámolva 38 000-et tettek ki. 4Ezek közül az Úr házánál végzendő munkálatok vezetésére 24 000-et szemeltek ki, 6 000-en hivatalnokok és bírák lettek, 54000-en kapuőrök és 4000-en az Urat dicsőítették olyan hangszerekkel, amelyeket Dávid készíttetett. 6Dávid Lévi fiai: Gerson, Kehát és Merári után osztályokba sorolta őket. 7A gersonitákhoz tartoztak: Ladan és Simi. 8Ladan fiai: Jechiel, a fő, Szetam és Joel, hárman. 9Simi fiai: Selomit, Haziel, Haan, hárman. Ezek Ladan családjának fejei. 10Simi fiai: Jachat, Ziza, Jeus és Beria. Ezek Simi fiai, négyen. 11Jachat lett a fő, Ziza a második, Jeusnak és Beriának nem volt sok gyermekük, így ők egy családot, egy hivatali osztályt alkottak. 12Kehát fiai: Amram, Jichar, Hebron és Uziel, négyen. 13Amram fiai: Áron és Mózes. Áront kiválasztották, hogy a szent dolgokat megszentelje. Neki és fiainak kellett mindenkor bemutatniuk az illatáldozatot az Úrnak, őt szolgálni és nevét áldani. 14Mózes az Isten embere volt, és fiait Lévi törzséhez számították. 15Mózes fiai: Gerson, és Eliezer. 16Gerson fia: Sebuel, a fő. 17Eliezer fia: Rechabja, a fő. Eliezernek nem volt több fia, Rechabjának ellenben sok fia volt. 18Jicchar fia: Selomit, a fő. 19Hebron fiai: Jerijahu volt az első, Amarja a második, Jachaziel a harmadik, Jekameam a negyedik. 20Uziel fiai: Micha, az első és Jiszchija, a második. 21Merári fiai: Machli és Musi. Machli fiai: Eleazár és Kis. 22Eleazár fiú nélkül halt meg, csak lányai voltak. Ezek testvéreikhez, Kisnek a fiaihoz mentek férjhez. 23Musi fiai: Machli, Eder és Jeremot, hárman. 24Ezek Lévi fiai családjaik szerint, a családfők és azok, akiket név szerint számba vettek, akik húsz évtől fölfelé az Úr templomában szolgálatot teljesítettek. 25Dávid így szólt: „Az Úr, Izrael Istene nyugalmat adott népének, és minden időkre lakást vett Jeruzsálemben. 26A levitáknak nem kell többé hordozniuk a hajlékot és a hozzá tartozó fölszerelést.” 27Dávid utolsó rendelkezése szerint Lévi fiait húsz évtől fölfelé kellett számba venni. 28Áron fiainak segítségére rendelte őket, hogy gondoskodjanak az Úr házáról, az udvarokról és helyiségekről, az egész szentély tisztán tartásáról nekik kellett szolgálatot teljesíteniük Isten templomában. 29Az ő feladatuk volt, hogy gondoskodjanak a kitett kenyerekről, továbbá az ételáldozathoz, a kovásztalan kenyerekhez, a serpenyőben készített és kevert lepényekhez szükséges lisztről, végül az összes űr­ és hosszmértékről. 30Minden reggel oda kellett állniuk, hogy áldják és dicsőítsék az Urat, s ugyanezt tették este is, 31továbbá szombaton, újholdkor és ünnepnapon az égőáldozat bemutatásakor, a törvényben előírt számuk szerint. Ez az állandó hivataluk az Úr előtt. 32Ők látták el a szolgálatot a megnyilatkozás sátora és a szentély körül, s ők segítették testvéreiket, Áron fiait az Úr házában való szolgálatukban.

A papok osztályai.

24 1Áron fiainak is megvolt a beosztásuk. Áron fiai: Nadab, Abihu, Eleazár és Itamár. 2Nadab és Abihu atyjuk szeme láttára haltak meg, nekik nem voltak fiaik. Ezért Eleazár és Itamár látták el a papi szolgálatot. 3Dávid Eleazár fiai közül Cádokkal és Itamár fiai közül Achimelekkel együtt hivataluknak megfelelően osztotta be őket szolgálatukba. 4Eleazár fiai között több volt a családfő, mint Itamár fiai között, ezért Eleazár fiainak családfőiből tizenhat osztályt csináltak, Itamár fiainak családfőiből pedig nyolcat. 5De ezeket is, azokat is sorshúzás útján osztották be, hiszen fölszentelt tisztségviselőkről, Istennek a hivatalnokairól volt szó mind Eleazár, mind Itamár fiai esetében. 6Az egyik levita, Semaja, Netánael fia, az írnok írta össze őket a királynak, a főembereknek, Cádoknak, Achimeleknek, Ebjatár fiának, továbbá a papok és leviták családfőinek jelenlétében. Felváltva húztak sorsot Eleazár fiainak minden családjára. 7Az első sorsvetés Jehojaribra esett, a második Jedajára, 8a harmadik Harimra, a negyedik Szeorimra, 9az ötödik Malkijára, a hatodik Mijaminra, 10a hetedik Hakkocra, a nyolcadik Abijára, 11a kilencedik Jesuára, a tizedik Sekanjára, 12a tizenegyedik Eliasibra, a tizenkettedik Jakimra, 13a tizenharmadik Huppára, a tizennegyedik Jesebabra, 14a tizenötödik Bilgára, a tizenhatodik Immerre, 15a tizenhetedik Hezirre, a tizennyolcadik Happiceszre, 16a tizenkilencedik Petachjára, a huszadik Jecheszkelre, 17a huszonegyedik Jakinra, a huszonkettedik Gamulra, 18a huszonharmadik Delajahura, a huszonnegyedik Maazjahu. 19Ezek a hivatali osztályaik a szolgálat szerint, ahogy kötelesek belépni az Úr házába az atyjuktól, Árontól kapott utasításnak megfelelően, amelyet neki Izrael Istene, az Úr adott. 20Lévi többi fiai közül: Amram fiai közül Subael, Subael fiai közül Jechdejahu: 21Rechabjahutól, Rechabjahu fiai közül Iszchija, az első; 22a jicchariták közül Selomot, Selomot fiai közül Jachat; 23Hebron fiai közül Jerija, az első, Amarjahu a második, Jachaziel, a harmadik, Jekameám, a negyedik. 24Uriel fia: Micha. Micha fiai közül: Samir, 25Micha testvére, Jiszchija. Jiszchija fiai közül Zecharjahu. 26Merári fiai: Machli és Musi. Fiának, Jaazijahunak a fiai: 27Merári fiának, Jaazijahunak a fiai: Sochám, Zachur és Ibri. 28Machlitól: Eleazár, akinek nem voltak fiai. 29Kistől Kis fia: Jerachmeel. 30Musi fiai: Machli, Eder és Jerimot. Ezek a leviták fiai családjaik szerint. 31Ők is, miként testvéreik, Áron fiai, Dávid királynak, Cádoknak és Achimeleknek, a papok és leviták családfőinek a jelenlétében vetettek sorsot: a jelentősebb családok is, egyszerűbb testvéreik is.

 

Jób 17

17 1Összetörött immár énbennem a lélek, és miattam gyűlnek egybe a sírásók. 2Valóban, gúnyolódók céltáblája lettem, s azt kell egyre néznem, hogyan civakodnak. 3Tégy le óvadékot értem önmagadnál! Ki volna más, ki értem kezességet vállal? 4Szívüket bezártad, nincs bennük belátás, azért egyetlen kéz föl nem emelkedik. 5Zsákmányt osztani barátokat hívnak, saját gyermekeik szeme meg eleped. 6Gúnydalok tárgyává tettek a nép előtt, olyan ember lettem, akit szembeköpnek. 7Szemem homályossá válik bánatomban, tagjaim sorvadnak, mint árnyék, olyanok. 8Ezért a jámborok szörnyülködnek, és a bűnös miatt háborognak a tiszták. 9De az igaz mégis hű marad útjához, kinek keze tiszta, gyarapszik erőben. 10Rajta hát! Lépjetek közelebb mindnyájan! De hisz nem találok bölcset közöttetek! 11Napjaim elenyésznek, terveim meg egyre távolabb kerülnek, a szívem rostjait szétmarcangolták. 12„A napnak kitér az éj – így szokták mondani –, közel a fény, amely elűzi a sötétséget.” 13Alvilágban lakni, ez a reménységem, ágyamat megvetni, ott a sötétségben. 14Síromhoz így szólok: „Az apám vagy nékem!” A férgekhez meg: „Anyám, s nővéreim!” 15Hol marad számomra még bármi reménység, ki leli meg – a boldogságomat? 16Velem együtt leszállnak az alvilágba, és együtt süllyedünk a porba.

 

ApCsel 6

II. AZ ELSŐ MISSZIÓS ÚT

A szerpapok kiválasztása.

6 1Ez idő tájt, hogy a tanítványok száma egyre nőtt, zúgolódás támadt a görögök közt a zsidók ellen, hogy a mindennapi alamizsnaosztáskor az ő özvegyeiket háttérbe szorítják. 2Ezért a tizenkettő összehívta a tanítványokat: „Nem volna rendjén, hogy elhanyagoljuk az Isten szavát, s az asztal szolgálatát lássuk el. 3Testvérek, ezért szemeljetek ki magatok közül hét jó hírben álló, Lélekkel eltelt bölcs férfit. Ezeket megbízzuk a munka irányításával, 4mi meg majd az imádságnak és az Ige szolgálatának szenteljük magunkat.” 5Tetszett a javaslat az egész közösségnek, és kiválasztották Istvánt, ezt a hittel és Szentlélekkel eltelt férfit, aztán Fülöpöt és Prohórust, Nikánort és Timont, Parmenászt és Miklóst, az antióchiai jövevényt. 6Az apostolok elé állították őket, azok imádkoztak és rájuk tették kezüket. 7Az Úr szava terjedt, úgyhogy a tanítványok száma igen megnőtt Jeruzsálemben, még a papok közül is tömegesen hódoltak a hitnek.

István elfogatása.

8István kegyelemmel és erővel eltelve nagy csodákat és jeleket művelt a nép körében. 9Erre a libertinusok, cireneiek, alexandriaiak, kilikiaiak és ázsiaiak zsinagógájából némelyek ellene támadtak, 10és vitatkozni kezdtek Istvánnal, de bölcsességével és a Lélekkel szemben, amellyel beszélt, nem tudtak ellenállni. 11Erre embereket fogadtak fel, hogy állítsák: „Hallottuk, amint káromló szavakkal illette Mózest és az Istent.” 12Felizgatták a népet, a papokat és az írástudókat, úgyhogy rárontottak, megragadták és a főtanács elé hurcolták. 13Ott hamis tanúkat szólaltattak meg, akik állították: „Ez az ember folyvást a szent hely és a törvény ellen beszél. 14Hallottuk, amint mondta: Az a názáreti Jézus romba dönti ezt a helyet és megváltoztatja a Mózestől ránk hagyott szokásokat.” 15A főtanács tagjai mind őt figyelték, és olyannak találták arcát, mintha angyalé volna.

 

dav

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑