Augusztus 13. – 166. nap

 

1Krón 9-10

Jeruzsálem, a szent város.

9 1Egész Izrael be volt osztva csoportokra, és bejegyezték őket Izrael és Júda királyainak évkönyveibe. De hűtlenségük miatt fogságba hurcolták őket Babilonba. 2Akik azelőtt városaikban és birtokukon laktak, azok az izraeliták voltak, a papok, a leviták és a templomszolgák. 3Jeruzsálem lakói Júda fiai, Benjamin fiai, Efraim és Manassze fiai közül kerültek ki. 4(Júda fiai közül): Utaj, Ammihud fia, ez Omri fia, ez Imri fia, ez meg Bani fia. Perecnek, Júda fiának fiai 5a sziloniták közül: Azaja, az elsőszülött és a fiai. 6Zerach fiai közül: Jeuel és testvérei, hatszázkilencvenen. 7Benjamin fiai közül: Szallu, Mesullam fia, ez Hodavja fia, ez meg Hasszenua fia 8Jibneja, Jerochán fia, Ela, Uzinak, Michri fiának a fia Mesullam, Szefatjának, Jibnija fiának, Reuelnek a fia 9és testvérei, nemzetségeik szerint, kilencszázötvenhatan. Ezek a férfiak mind családfők voltak. 10A papok közül: Jejada, Jehojarib, Jachin 11és Azarja, aki Hilkia fia volt, ez Mesullam fia, ez Cádok fia, ez Merajot fia, ez meg Achitubnak, az Isten háza főnökének a fia; 12továbbá Adja, Jerochám fia, aki Malkia fiának, Paschurnak volt a fia Maazáj, aki Adiel fia volt, ez Jachszerach fia, ez Mesullam fia, ez Mesillemit fia, ez meg Immer fia, 13valamint testvéreik, a családok fejei, ezerhatszázhetvenen, bátor férfiak a templom szolgálatában. 14A leviták közül Semaja, aki Hasub fia volt, ez Aszrikám fia, ez meg Hasabja fia, Merári fiai közül. 15Bakbakár, Heres, Galal, Mattanja, aki Micha fia volt, ez Zichri fia, ez Aszaf fia; 16Obadja, aki Semaja fia volt, ez Galal fia, ez meg Jedutun fia. Berechja, Elkána fiának, Azának a fia, aki a netofatiták tanyáin lakott. 17A kapuőrök: Sallum, Akub, Talmon, Achiman és testvérei. Sallum volt a főnök, 18és mostanáig is ő áll a keleti királyi kapunál. Ők Lévi fiai táborának is a kapuőrei. 19Sallum, Korénak a fia, aki Eljaszafnak volt a fia, aki Korach fia, és a testvérei, akik egy családba tartoztak. Ezeket a korachitákat rendelték a szent szolgálatra, a sátor küszöbének őrzésére, s atyáik őrizték az Úr táborának bejáratát. 20Pinchász, Eleazár fia volt a főnökük (az Úr legyen vele!); 21Zacharja, Meselemia fia őrizte a megnyilatkozás sátorának bejáratát. 22Akik mint kapuőrök a bejáratnál teljesítettek szolgálatot, összesen kétszáztizenketten voltak. Együtt laktak falvaikban. Dávid és Sámuel, a látóember a hűségükért rendelte őket erre a szerepre. 23Ők és fiaik az Úr házának, a sátorhajléknak a bejáratánál álltak mint őrök. 24A kapuőröket a négy égtáj irányában állították fel, keletnek, nyugatnak, északnak és délnek. 25Testvéreik a falvaikban készen álltak rá, hogy időről időre egy hétre hozzájuk csatlakozzanak. 26Mert csak ők, a kapuőrök négy főnöke laktak ott állandóan. Nekik, a levitáknak kellett vigyázniuk Isten házának helyiségeire és készleteire. 27Az éjszakát Isten házának a közelében töltötték, mivel nekik kellett őrséget adniuk és reggelenként az ajtót kinyitniuk. 28Közülük kerültek ki azok is, akik az istentisztelethez szükséges eszközöket kezelték. (Előírt) szám szerint kellett ki- vagy behozniuk őket. 29Másik feladatuk az volt, hogy a templom összes kellékeit, a szentély minden készletét őrizzék: a lisztet, a bort, az olajat, a tömjént és az illatszereket. 30De a kenetet a papoknak kellett a fűszerekből elkészíteniük. 31A leviták közül Mattitjának, a korachita Sallum elsőszülöttének kellett a serpenyőben készítendő süteményekről gondoskodnia. 32Testvéreik, a kechatiták közül néhánynak az volt a feladata, hogy a kenyereket minden szombaton sorba rakva kitegyék. 33Ezek voltak az énekesek, a levita családfők. A templom tartozékaiban voltak elhelyezve, mivel hivataluk éjjel-nappal tartott. 34Ezek a leviták családfői, nemzetségeik szerint, Jeruzsálemben laktak.

9. SAUL, DÁVID ELŐDJE

Saul családfája.

35Gibeonban lakott Abi-Gibeon és Jejel, akinek a felesége Maacha volt. 36Elsőszülötte, Abdon, azután Cur, Kis, Baal, Ner, Nadab, 37Gedor, Achjo, Zecharja és Miklot. 38Miklot Simeámot nemzette. Ők is testvéreiknél laktak Jeruzsálemben, testvéreikkel szemben. 39Ner nemzette Kist, Kis nemzette Sault, Saul nemzette Jonatánt, Malki-Suát, Abinadabot és Esbaalt. 40Jonatán fia: Mifiboset. Mifiboset nemzette Michát. 41Micha fia Piton, Melech, Tarea. 42Acház nemzette Járát, Jára nemzette Alemetet, Azmavetet és Zimrit. Zimri nemzette Mocát, 43Moca nemzette Bineát. Ennek a fia Refaja, ennek a fia Eleazár, ennek a fia Acel. 44Acelnek hat fia volt. A nevük: Aszrikám, Bochru, továbbá Ismael, Searja, Obadja és Hanan. Ezek Acel fiai.

Saul halála.

10 1A filiszteusok harcban álltak Izraellel. Az izraelita férfiak megfutamodtak a filiszteusok elől és halálra sebezve hullottak el Gilboa hegyein. 2A filiszteusok a nyomában voltak Saulnak és fiainak, s a filiszteusok megölték Jonatánt, Abinadabot és Malki-Suát, Saul fiait. 3Azután a harc heve Saul ellen fordult. Az íjászok meglepték, és sebet kapott az íjászoktól. 4Akkor Saul így szólt a fegyverhordozójához: „Vond ki kardodat és döfj le, nehogy a körülmetéletlenek ideérjenek és csúfot űzzenek belőlem.” A fegyverhordozója azonban vonakodott, mivel nagyon félt. Akkor Saul fogta a kardot és beledőlt. 5Amikor a fegyverhordozó látta, hogy Saul meghalt, ő is kardjába dőlt és meghalt vele együtt. 6Így halt meg Saul, a három fia és egész háza. 7Amikor a völgyben lakó izraelita férfiak látták, hogy menekülnek, s hogy Saul és fiai meghaltak, mind elhagyták városaikat, s ők is elfutottak. A filiszteusok meg mentek és megtelepedtek bennük. 8Másnap reggel a filiszteusok eljöttek, hogy kifosszák az elesetteket. Megtalálták Sault és fiait, akik Gilboa hegyén estek el. 9Levetkőztették, levágták a fejét, elvették a fegyverét, és körülhordozták a filiszteusok földjén, hogy hirdessék az örömhírt bálványaiknak és a népnek. 10Fegyvereit istenük templomában helyezték el, koponyáját pedig kiszögezték Dágon templomára. 11Mikor aztán Gileád lakói meghallották, amit a filiszteusok Saullal tettek, 12mind eljöttek a fegyverforgató férfiak, fogták Saul testét meg fiainak testét, és elvitték Jábesbe. Csontjaikat eltemették a tamariszk alatt Jábes mellett, és hétnapos böjtöt tartottak. 13Így halt meg Saul hűtlensége miatt, amelyet az Úr ellen elkövetett, az Úr szava miatt, amelyet nem vett figyelembe, és amiatt is, hogy halottlátó asszonyt kérdezett meg, s tőle kért tanácsot. 14Nem az Úrhoz fordult, azért (az Úr) elvette életét, és a királyságot átadta Dávidnak, Izáj fiának.

 

Jób 10

10 1Undorral tekintek saját életemre, szabadon hagyom, áradjon panaszom, gyötrődő lelkemet kiöntöm. 2Esengek Istenhez: Ne ítélj el! Hadd tudjam meg, miért támadtál meg! 3Hasznod van tán abból, ha erőszakhoz nyúlsz, kezed remekművét hogyha meggyalázod, a bűnösök terveit meg jóváhagyod? 4Csak tán nincs húsból a te szemed is, hogy mint ember szokott, te is csak úgy lássál? 5Napjaid hasonlók az ember napjaihoz, s esztendeid az ember éveihez, 6hogy bűnöm keresed s kutatsz vétkem után, 7noha jól tudod, hogy nem vagyok bűnös? Nem szabadít ki senki sem kezedből? 8A te kezed formált és teremtett, most meg mást gondoltál, s elpusztítasz? 9Agyagból formáltál – csak emlékezzél! – s most újra porrá változtatnál vissza? 10Nemde kiöntöttél, mint a tejet szokták, aztán sajt módjára hagytál megalvadni. 11Bőrbe meg húsba nem te öltöztettél, s csontokkal, inakkal nem te szőttél át? 12Életet, kegyelmet te adtál nekem, őrködj hát éberen a lelkem fölött! 13Bár elrejtetted mélyen a szívedben, tudom jól: ezt forgattad elméd rejtekében. 14Amikor vétkezem, leskelődsz utánam, nem akarsz bűnömtől megszabadítani. 15Hogyha bűnös vagyok, akkor jaj nekem! De nem büszkélkednék, ha igaz volnék is: jóllaktam szégyennel, nyomor italával. 16Hogyha gőgös volnék, oroszlán módjára üldözőbe vennél, megmutatnád rajtam csodatevő erőd. 17Újra támadást indítasz ellenem, ádáz haragodat egyre sokasítod, mindig friss csapatok szállnak velem harcba. 18Miért hoztál elő anyámnak méhéből? Haltam volna meg, mielőtt szem látott! 19Úgy volnék csak, mintha sose lettem volna, vittek volna sírba anyámnak méhéből. 20Éltem napjainak nem kevés a száma? Vedd le rólam szemed, hadd örüljek egy kicsit, 21mielőtt elmegyek, s vissza nem térek a sötétség és az árnyék országából. 22A sötétség honából, hol nincs semmi rend, hol a napvilág is fekete éjszaka.

 

ApCsel 2,1-21

A Szentlélek eljövetele.

2 1Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. 2Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. 3Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. 4Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. 5Ez idő tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, az ég alatt minden népből. 6Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek. 7Nagy meglepetésükben csodálkozva kérdezgették: „Hát nem mind galileaiak, akik ott beszélnek? 8Hogyan hallja hát őket mindegyikünk a saját anyanyelvén? 9Mi pártusok, médek, elamiták és Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, 10Frígiának, Pamfíliának, Egyiptomnak és Líbia Cirene körüli részének lakói, a Rómából való zarándokok, zsidók és prozeliták, 11krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit.” 12Csodálkoztak, és ezt kérdezgették egymástól: „Mi lehet ez?” 13Mások gúnyosan megjegyezték: „Teleitták magukat édes borral.”

Péter beszéde.

14Péter a többi tizeneggyel előlépett, és zengő hangon beszédet intézett hozzájuk: „Zsidó férfiak és Jeruzsálem lakói mindnyájan! Vegyétek tudomásul és hallgassátok meg szavamat! 15Nem részegek ezek, amint vélitek, hisz a napnak még csak a harmadik órájában vagyunk, 16hanem ez az, amiről Joel próféta szólt: 17A végső napokban – mondja Isten – kiárasztok Lelkemből minden testre. Fiaitok és lányaitok prófétálni fognak, az ifjak látomásokat látnak, az öregek álmokat álmodnak. 18Még szolgáimra és szolgálóimra is kiárasztom Lelkemet ezekben a napokban, és prófétálni fognak. 19Csodákat teszek fenn az égben, és jeleket adok lenn a földön: vért, tüzet és gomolygó füstöt. 20A nap elsötétül, a hold vérbe borul, mielőtt eljön az Úrnak nagy és nyilvánvaló napja. 21Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.

 

dav

 

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑