Augusztus 3. – 156. nap

 

2Kir 13-14

Joachász uralma Izraelben (814– 798).

13 1Achaszja fiának, Joásnak, Júda királyának 23. esztendejében Jehunak a fia, Joachász lett király Izraelben, Szamáriában, tizenhét esztendőre. 2Azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében, Nebat fiának, Jerobeámnak bűneit utánozta, amelyekkel az Izraelt is bűnbe vitte, s nem hagyott fel velük. 3Ezért fellángolt az Úr haragja Izrael ellen, és Arám királya, Hazael, valamint Hazael fia, Benhadad kezére adta (uralma) egész idejére. 4Erre Joachász megkísérelte kiengesztelni az Urat. S az Úr meghallgatta, mert látta Izrael szorongatottságát, hisz Arám királya erősen szorongatta. 5Az Úr szabadítót küldött Izraelnek, aki kiszabadította Arám kezéből. Így Izrael fiai újra sátraikban lakhattak, mint azelőtt. 6De Jerobeám bűneitől, amelyekbe az belevitte Izraelt, nem tágítottak, továbbra is megmaradtak bennük. Sőt, még a bálványok is változatlanul ott álltak Szamáriában. 7Az Úr ugyanis nem hagyott meg Joachásznak több embert, mint ötven lovast, tíz harci szekeret és tízezer gyalogost. Arám királya megsemmisítette őket és egyenlővé tette a széttiport porral. 8Joachász történetének többi részét, amiket végbevitt, tetteit és győzelmeit mind följegyezték Izrael királyai történetének könyvében. 9Akkor Joachász megtért atyáihoz. Szamáriában temették el és fia, Joás lett helyette a király.

Joás uralma Izraelben (798–783).

10Júda királyának, Joásnak 37. esztendejében Joachász fia, Joás lett Izrael királya Szamáriában tizenhat esztendőre. 11Azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében, nem hagyott fel Nebat fiának, Jerobeámnak bűneivel, amelyekbe az Izraelt is belevitte; megmaradt bennük. 12Joás történetének többi részét, amiket végbevitt, győzelmeit és Júda királyával, Amacjával viselt háborúját, mind följegyezték Izrael királyai történetének könyvében. 13Akkor Joás megtért atyáihoz. Jerobeám foglalta el a trónját, Joást pedig Izrael királyai mellé temették el Szamáriában.

Elizeus halála.

14Elizeust utolérte az a betegség, amelybe bele kellett halnia. Izrael királya, Joás elment hozzá és sírt, föléje hajolva. Azt mondta: „Atyám, atyám! Izrael kocsija és fogata!” 15Elizeus így szólt hozzá: „Hozz íjat és nyilat!” S ő vitt neki íjat és nyilat. 16Erre azt mondta a királynak: „Tedd kezedet az íjra!” Az rátette kezét, Elizeus meg a maga kezét a király kezére tette. 17Aztán így szólt: „Nyisd ki az ablakot kelet felé!” Kinyitotta. Most Elizeus azt mondta: „Lőjj!” És ő lőtt. Erre elkiáltotta magát: „Az Úr győzelmes nyila, győzelmi nyíl Arám ellen! Afeknél megvered Arámot, teljesen megsemmisíted!” 18Azután így szólt: „Fogd a nyilat!” Kezébe vette. Majd azt mondta a királynak: „Üss vele a földre!” 19Háromszor ráütött, aztán abbahagyta. Isten embere ezért megharagudott és így szólt: „Ötször vagy hatszor kellett volna ráütnöd, akkor a megsemmisülésig legyőzted volna Arámot, de így csak háromszor vered meg!” 20Ezzel Elizeus meghalt és eltemették. De aztán minden esztendőben moábita portyázók törtek rá az országra. 21Egyszer, amikor éppen temettek egy embert, az emberek hirtelenül megpillantották a portyázó csapatot. Az embert bedobták Elizeus sírjába és elmentek. Mihelyt az ember hozzáért Elizeus csontjaihoz, életre kelt és talpra állt.

Győzelem az arámok fölött.

22Arám királya, Hazael szorongatta Izraelt, amíg csak Joachász élt. 23Az Úr azonban jóságos volt hozzá, megkönyörült rajta, s Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal kötött szövetségére való tekintettel felé fordult. Nem pusztította el és nem taszította el színe elől. 24Amikor Arám királya, Hazael meghalt, és fia, Benhadad lett helyette a király, 25Joachász fia, Joás újra visszavette Hazael fiától, Benhadadtól azokat a városokat, amelyeket az atyjától, Joachásztól a háborúban elfoglalt. Háromszor győzött fölötte Joás, s így visszaszerezte Izrael városait.

VII. A KÉT ORSZÁG SZAMÁRIA ELFOGLALÁSÁIG

Amacja uralma Júdában (796–781).

14 1Joachász fiának, Izrael királyának, Joásnak 2. esztendejében Joás fia, Amacja lett Júda királya. 2Huszonöt éves volt, amikor király lett és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Jehoaddannak hívták és Jeruzsálemből való volt. 3Azt tette, ami kedves az Úr szemében, de azért nem úgy, mint Dávid. Egészen úgy élt, mint atyja, Joás. 4Csak a magaslati helyeket nem rombolta le; a nép még mindig áldozott és tömjénezett a magaslatokon. 5Mihelyt megszilárdult kezében a királyi hatalom, megölte szolgáit, akik atyját meggyilkolták, 6de a gyilkosok fiait nem ölte meg, ahogy Mózes törvénykönyvében írva van, ott, ahol az Úr a következő parancsot adta: „Az apákat nem szabad megölni fiaik miatt, hanem mindenki csak a maga vétkéért haljon meg.” 7Megverte Edomot a Só-völgyben, tízezer embert, ostrom alá vette és elfoglalta Szelát, és Jokteelnek nevezte el; (így hívják) mindmáig.

8Akkoriban Amacja követet küldött Jehu fia fiának, Joachásznak a fiához, Joáshoz, Izrael királyához és azt üzente: „Gyere, mérkőzzünk meg egymással a csatatéren!” 9Izrael királya, Joás ezt a választ küldte Júda királyának, Amacjának: „A libanoni bogáncs elküldött a libanoni cédrushoz és azt üzente: Add hozzá feleségül lányodat a fiamhoz! Csakhogy Libanon vadja a bogáncson nyargalászott és eltiporta. 10Edomot legyőzted és most elbizakodott a szíved. Örülj dicsőségednek és maradj veszteg! Miért hívod ki magad ellen a balsorsot, hogy elessél, te és veled együtt Júda is?” 11Amacja azonban nem hallgatott rá. Ezért Izrael királya, Joás felvonult, és megmérkőztek a csatatéren, ő és Amacja, Júda királya, a Júdához tartozó Bet-Semesnél. 12És Izrael legyőzte Júdát, úgyhogy mindenki menekült hazája irányába. 13Amacját azonban, Júda királyát, Achaszja fiának, Joásnak a fiát, Izrael királya, Joás, élve fogta el, Bet-Semesnél. Jeruzsálembe vitte. Rést ütött Jeruzsálem falán az Efraim-kaputól a Szeglet-kapuig 400 könyöknyi hosszúságban, 14s elhurcolt minden aranyat, ezüstöt, edényfélét, ami csak volt az Úr temploma és a királyi palota kincseskamrájában, s ugyanígy túszokat is vitt, aztán visszatért Szamáriába.

15Joás történetének többi részét, amit végbevitt, győzelmeit, s hogy mint viselt háborút Júda királya, Amacja ellen, mind följegyezték Izrael királyai történetének könyvében. 16Akkor Joás megtért atyáihoz, Szamáriában temették el, Izrael királyai mellé. Fia, Jerobeám lett helyette a király. 17Júda királya, Joás fia, Amacja azonban még Izrael királyának, Joachász fiának, Joásnak a halála után is élt tizenöt esztendeig. 18Amacja történetének többi részét följegyezték Júda királyai történetének könyvében. 19Jeruzsálemben összeesküvést szőttek ellene, de elmenekült Lachisba. Akkor utána küldtek Lachisba, s ott gyilkolták meg. 20Lóra tették, és atyái mellé temették el Jeruzsálemben, Dávid városában. 21Ezután Júda egész népe a tizenhat esztendős Uziját tette meg atyja helyett királynak. 22Ő volt az, aki Elatot kiépítette és újra Júdához csatolta, miután a király megtért atyáihoz.

II. Jerobeám uralma Izraelben (783– 743).

23Júda királyának, Joás fiának, Amacjának 15. esztendejében Joás fia, Jerobeám lett Izrael királya Szamáriában, negyvenegy esztendőre. 24Azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében. Nem hagyott fel Nebat fiának, Jerobeámnak bűneivel, amelyekbe az Izraelt belevitte. 25Ő volt az, aki helyreállította Izrael határait az Ematba vivő úttól egészen a puszta tengeréig, az Úrnak, Izrael Istenének szava szerint, amelyet szolgája, Amittai fia, Jónás, a gát-heferi próféta által hallatott. 26Az Úr ugyanis látta Izrael mérhetetlen nagy nyomorúságát, hogy szabad és rabszolga egyaránt odavész, s nincs, aki megmentse Izraelt. 27De az Úr nem határozta el azt, hogy kiirtja Izrael nevét az ég alól, így mégis segített Joás fia, Jerobeám által. 28Jerobeám történetének többi részét, amit csak végbevitt, győzelmeit, hogyan háborúskodott, s hogyan… – ezeket mind följegyezték Izrael királyai történetének könyvében. 29Akkor Jerobeám megtért atyáihoz. Szamáriában temették el, Izrael királyai mellé, és fia, Zacharja lett helyette a király.

 

Zsolt 150

ZÁRÓ DICSŐÍTÉS

150 1(Alleluja!) Dicsérjétek az Urat szentélyében, dicsérjétek égi erődítményében!
2Dicsérjétek hatalmas tetteiért, dicsérjétek nagyságának teljességéért!
3Dicsérjétek trombitaszóval, dicsérjétek citerával és hárfával!
4Dicsérjétek dobbal és tánccal, dicsérjétek fuvolával és gitárral!
5Dicsérjétek zengő cimbalommal, dicsérjétek búgó cimbalom hangjával! Minden élő dicsérje az Urat! Alleluja!

 

Jn 15

Az igazi szőlőtő.

15 1Én vagyok az igazi szőlőtő, s Atyám a szőlőműves. 2Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt, lemetsz rólam, azt pedig, amely terem, megtisztítja, hogy még többet teremjen. 3Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet hirdettem nektek. 4Maradjatok hát bennem, s akkor én is bennetek maradok. Amint a szőlővessző nem teremhet maga, csak ha a szőlőtőn marad, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. 5Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek. 6Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, ha elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elég. 7Ha bennem maradtok, és tanításom is bennetek marad, akkor bármit akartok, kérjetek, és megkapjátok. 8Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek. 9Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben. 10Ha teljesítitek parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, amint én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok szeretetében. 11Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek is, és teljes legyen az örömötök. 12Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket. 13Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért. 14Ha megteszitek, amit parancsolok nektek, a barátaim vagytok. 15Nem nevezlek többé szolgának benneteket, mert a szolga nem tudja, mit tesz ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert amit hallottam Atyámtól, azt mind tudtul adtam nektek. 16Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megad nektek az Atya, amit a nevemben kértek tőle. 17Ezt a parancsot adom nektek: szeressétek egymást!

A világ gyűlölete.

18Ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. 19Ha a világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl benneteket a világ. 20Gondoljatok a tőlem kapott tanításra: Nem nagyobb a szolga uránál. Ha tehát engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat megtartották, a tieteket is megtartják. 21S ezt mind az én nevemért teszik veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem. 22Ha nem jöttem és nem tanítottam volna őket, nem volna bűnük. De így nincs mentségük bűneikre. 23Aki engem gyűlöl, Atyámat is gyűlöli. 24Ha nem vittem volna végbe olyan tetteket közöttük, amilyeneket senki más nem vitt végbe, nem volna bűnük. De látták ezeket, mégis gyűlölnek engem is, Atyámat is. 25Mert teljesednie kell a törvényükben olvasható jövendölésnek: Ok nélkül gyűlöltek. 26Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam. 27Tegyetek ti is tanúságot rólam, hiszen kezdettől fogva velem voltatok.

 

IMG_20180104_161504.jpg

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑