Június 6. – 98. nap

 

Józs 21-22

Lévi fiainak városai.

21 1Akkor a levita nemzetségek fejei járultak Eleazár pap, Nun fia, Józsue és Izrael törzsei nemzetségeinek fejei elé akkor, 2amikor Silóban, Kánaán földjén voltak, s így szóltak hozzájuk: „Az Úr Mózes keze által megparancsolta, hogy mi is kapjunk városokat lakóhelyül és legelőt jószágunk számára.” 3Izrael fiai tehát nekik adták örökrészükből a következő városokat a legelőjükkel együtt, ahogy az Úr parancsolta. 4A sorsvetés Kehát fiainak nemzetségeire esett, így Júda, Simeon és Benjamin törzséből 13 várost a levitáknak adtak, Áron pap fiainak; 5Kehát többi fiai nemzetségeiknek megfelelően 10 várost kaptak, Efraim, Dán törzséből és Manassze fiai törzsének feléből. 6Gerson fiainak nemzetségeik szerint 13 várost adtak, Isszachár, Áser, Naftali törzséből, valamint Manassze törzse feléből, Básánban. 7Merári fiainak pedig 12 várost juttattak, nemzetségeiknek megfelelően Ruben, Gád és Zebulun törzséből. 8Izrael fiai Lévi fiainak adták ezeket a városokat, legelőikkel együtt, sorsvetéssel, ahogy az Úr Mózes keze által parancsolta.

Kehát fiainak része.

9Júda és Simeon törzséből a következő nevű városokat adták; 10ez volt Áron azon fiainak a része, akik Lévi fia, Kehát fiainak a nemzetségeihez tartoztak: rájuk esett az első sorsvetés. 11Nekik adták Kirjat-Arbát, az anakiták fővárosát, azaz Hebront Júda hegyén, a körülötte elterülő legelővel együtt. 12De a város szántóföldjét Kalebnak, Jefunne fiának adták birtokul. 13Áron pap fiainak adták azok menedékvárosát, akik embert öltek, Hebront és legelőjét, továbbá Libnát és legelőjét, 14Jattirt, Esteomát, 15Holont, Debirt, 16Asant, Juttát, Bet-Semest, mindegyiket a legelőjével együtt: 9 várost ebből a két törzsből. 17Benjamin törzséből Gibeont, Gebát és legelőjét, 18Anatotot, Almont és legelőjét: 4 várost. 19Áron fiai, a papok városainak száma összesen: 13 város és legelőjük. 20Kehát fiai nemzetségeinek, Lévi azon fiainak, akik Kehát fiai közül még hátra voltak, a sorsvetés az Efraim törzséből való városokat juttatta. 21Nekik adták a menedékvárost, Szichemet a legelőjével együtt Efraim hegyén, aztán Gézert, 22Kibcajimot, Bet-Horont, mindegyiket a legelőjével: 4 várost. 23Dán törzséből Eltekét, Gibbetont, 24Ajalont, Gat-Rimmont, a legelőjével: 4 várost. 25Manassze törzse feléből Tanachot és Jibleamot a legelőjével együtt: 2 várost. 26Összesen 10 várost, a legelőjével együtt azoknak a nemzetségeknek, amelyek Kehát fiai közül még hátra voltak.

Gerson fiainak része.

27Lévi fiainak nemzetségeiből Gerson fiainak adták Manassze törzse feléből a menedékvárost, Golánt Básánban, továbbá Astarotot a legelőjével: 2 várost, 28Isszachár törzséből Kisjont, Daberatot, 29Jarmutot, En-Gannimot a legelőjével: 4 várost. 30Áser törzséből Misealt, Abdont, 31Helkatot, Rechobot, mindegyiket a legelőjével: 4 várost. 32Naftali törzséből a galileai menedékvárost, Kedest, Hammot-Dort, Kartánt, mindegyiket a legelőjével: 3 várost. 33Gerson fiai városainak száma nemzetségeik szerint: 13 város és legelőjük.

Merári fiainak része.

34Merári fiai nemzetségeinek, Lévi fiai maradékának jutott Zebulun törzséből: Jokneam, Karta, 35Rimmon, Nachalal és mindegyiknek a legelője: 4 város. 36A Jordánon túl Ruben törzséből Becer, a menedékváros, a fennsíkon a pusztában, Jacha, 37Kedemot, Mefaat, mindegyik a legelőjével: 4 város. 38Gád törzséből Ramot-Gileád, a menedékváros, Machanajim, 39Hesbon, Jazer és mindegyiknek a legelője: 4 város. 40Azoknak a városoknak a száma, amelyek a sorsvetéskor Merári fiainak jutottak nemzetségeik szerint, a levita nemzetségek maradékának; összesen 12 várost tett ki. 41Lévi fiai városainak száma Izrael fiainak tulajdonában összesen 48 várost tett ki, a legelőjükkel együtt. 42Ezek a városok mindig magát a várost, s a körülötte elterülő legelőt ölelték fel. Így volt ez mindegyik város esetében.

A földosztás befejezése.

43Az Úr így Izrael fiainak adta az egész országot, amelyre megesküdött atyáiknak, hogy nekik adja. Birtokukba vették és letelepedtek rajta. 44Az Úr nyugalmat adott nekik minden határukon – egészen úgy, ahogyan esküvel ígérte atyáiknak – és minden ellenségüktől, senki sem tudott nekik ellenállni, az Úr mind kezükre adta őket. 45Azokból az ígéretekből, amelyeket az Úr Izrael házának tett, nem hiúsult meg semmi, mind beteljesedett.

III. JÓZSUE HALÁLA

1. A JORDÁNON TÚLI TÖRZSEK HAZATÉRÉSE; VITA AZ OLTÁR KÖRÜL

A Jordánon túli törzsek elbocsátása.

22 1Akkoriban Józsue összehívta Ruben és Gád fiait és Manassze törzse felét, 2és így szólt hozzájuk: „Mindent megtartottatok, amit Mózes, az Úr szolgája parancsolt nektek, mindig hallgattatok a szavamra, amikor csak parancsoltam valamit. 3Bármily sokáig tartott a hadakozás, egészen a mai napig, nem hagytátok cserben testvéreiteket, s az Úr, a ti Istenetek parancsát hűségesen teljesítettétek. 4Az Úr, a ti Istenetek végre nyugalmat adott testvéreiteknek, amint megígérte nekik. Térjetek hát vissza sátraitokba, arra a földre, amelyet Mózes, az Úr szolgája adott nektek birtokul, a Jordánon túl. 5Csak nagyon vigyázzatok, hogy azokat a parancsokat és törvényeket, amelyeket Mózes, az Úr szolgája adott nektek, megtartsátok: szeressétek az Urat, a ti Isteneteket, járjatok az ő útjain, tartsátok meg a parancsait, ragaszkodjatok hozzá, s szolgáljatok neki szívetek, lelketek mélyéből.” 6Józsue megáldotta és útra bocsátotta őket, ők pedig visszatértek sátraikba. 7Manassze törzse egyik felének Básánban adott Mózes földet, a másik felének pedig testvéreik között a Jordán nyugati partján. Amikor visszaengedte őket sátraikba, megáldotta őket és így szólt hozzájuk: 8„Nagy vagyonnal, sok jószággal, rengeteg ezüsttel, arannyal, rézzel, vassal, ruhával tértek vissza sátraitokba. Osszátok meg testvéreitekkel, amit ellenségeitektől zsákmányoltatok.”

Oltár építése a Jordán mellett.

9Akkor tehát visszatértek Ruben és Gád fiai Manassze törzse felével egyetemben. Silóban, Kánaán földjén elváltak Izrael fiaitól, hogy visszatérjenek Gileád földjére, ahol az Úrnak Mózes keze által adott parancsa szerint letelepedtek. 10Amikor a Jordán kőköreihez értek, amelyek még Kánaán földjén vannak, Ruben és Gád fiai, valamint Manassze törzsének a fele, oltárt épített a Jordán partján, hatalmas oltárt. 11Ez Izrael fiainak fülébe jutott. Így szóltak: „Lám, Ruben és Gád fiai meg Manassze törzsének a fele oltárt épített Kánaán földjével szemközt, Jordán kőköreinél, Izrael fiainak a partján.” 12E hír hallatára összegyűlt Izrael fiainak a közössége Silóban, hogy hadba vonuljon ellenük.

A keleti törzsek megvádolása.

13Izrael fiai elküldték Ruben és Gád fiaihoz, valamint Manassze törzse feléhez Gileád földjére Pinchász papot, Eleazár fiát, s vele 10 elöljárót, 14Izrael mindegyik törzséből az egyik nemzetség fejét mint elöljárót; mindegyikük a családjának feje volt Izrael nemzetségei közül. 15Elmentek Ruben és Gád fiaihoz, valamint Manassze törzse feléhez Gileád földjére, és így szóltak hozzájuk: 16„Nos, ezt üzeni nektek az Úr egész közössége: Mit jelentsen ez a hűtlenség, amelyet Izrael Istene ellen elkövettetek? Miért pártoltatok ma el az Úrtól oltárt építve magatoknak? Ez nem más, mint lázadás az Úr ellen! 17Hát nem volt elég a Peorban elkövetett bűn, amelyből még ma sem tisztulhattunk meg, hiába volt a sok csapás, ami rázúdult az Úr közösségére? 18Mivel ma vonakodtok követni az Urat, sőt ma addig jutottatok, hogy fellázadtok ellene, holnap Izrael egész közössége ellen fellángol haragja. 19Talán tisztátalan a saját földetek? Akkor gyertek át az Úr tulajdon földjére, ahol az Úr lakóhelye áll, s éljetek köztünk! De ne lázadjatok fel az Úr ellen és ne keverjetek bele minket is lázadástokba, abba, hogy oltárt építetek az Úr, a mi Istenünk oltárával szemben. 20Amikor Áchán, Zerachnak a fia titokban vett az átok alá eső holmiból, nemde Izrael egész közösségére rászállt a harag, jóllehet ő csak egyetlenegy volt? Nem kellett-e meghalnia vétkéért?”

A Jordánon túli törzsek válasza.

21Ruben és Gád fiai, valamint Manassze törzsének a fele felszólaltak és ezt válaszolták Izrael nemzetségei fejeinek: 22„Az Istenek Istene, az Úr, az Istenek Istene, az Úr tudja, de tudja meg Izrael is: Ha lázadás részünkről vagy hűtlenség az Úr ellen, akkor ma ne mentsen meg minket; 23ha azért építettünk oltárt, hogy elforduljunk az Úrtól, s égőáldozatot, ételáldozatot s közösségi áldozatot mutassunk be rajta, az Úr kérje számon rajtunk. 24Valóban, gondunkban, s a következő okból tettük: Egy nap megkérdezhetik fiaitok a miénket: Mi közötök az Úrhoz, Izrael Istenéhez? 25Hát nem közénk és közétek, Ruben fiai és Gád fiai közé húzta-e határul a Jordánt az Úr? Nincs részetek az Úrban! Így fiaitok lennének az oka annak, hogy fiaink nem félik többé az Urat. 26Ezért mondtuk magunkban: Fölépítjük ezt az oltárt, amely nem szolgál majd égőáldozat, sem más áldozat bemutatására, 27csak bizonyságul köztünk és köztetek és utánunk utódaink között, hogy az Urat szolgáljuk előtte bemutatott égőáldozatainkkal, véres áldozatainkkal és színe előtt bemutatott közösségi áldozatainkkal. Akkor nem mondhatják fiaitok egy nap a mieinknek: Nincs részetek az Úrban! 28Ha valaki valaha ilyet mond nekünk vagy a jövőben utódainknak, azt válaszoljuk: Nézzétek az Úr oltárának a mását, amelyet atyáink építettek, nem égőáldozat vagy más áldozat bemutatására, hanem bizonyságul közöttünk és közöttetek. 29Távol legyen tőlünk a gondolat, hogy fellázadjunk az Úr ellen, s hogy ma felhagyjunk szolgálatával, s égőáldozat, ételáldozat vagy véres áldozat bemutatására oltárt építsünk, oltárt az Úr, a mi Istenünk ellen, hajlékával szemben.”

A békesség helyreállítása.

30Amikor Pinchász pap, a közösség elöljárói és Izrael nemzetségeinek fejei, akik elkísérték, hallották Ruben fiainak, Gád fiainak és Manassze fiainak e szavait, helyeselték azokat. 31S Pinchász pap, Eleazár fia így szólt Ruben fiaihoz, Gád fiaihoz és Manassze fiaihoz: „Most már tudjuk, hogy közöttünk az Úr, s nem követtetek el hűtlenséget ellene, így Izrael fiait megkíméltétek az Úr haragjától.” 32Pinchász pap, Eleazár fia, és az elöljárók elváltak Ruben és Gád fiaitól, visszatértek Gileád földjéről Kánaán földjére Izrael fiaihoz és választ vittek nekik. 33A válasz tetszett Izrael fiainak, dicsőítették Istent, s nem beszéltek többé arról, hogy hadba vonulnak ellenük és fölégetik azt a földet, amelyet Ruben fiai és Gád fiai laktak. 34Ruben fiai és Gád fiai elnevezték az oltárt… Azt mondták: „Legyen annak bizonysága köztünk, hogy az Úr az Isten.”

 

Zsolt 98

A VILÁG BÍRÁJA

98 1(Zsoltár) Zengjetek új éneket az Úrnak, mert csodálatra méltó, amit művelt. Jobbja kivívta a győzelmet, igen, szent karja győzelmet szerzett.
2Kinyilvánította az Úr üdvösségét, igazságosságát feltárta a pogányok előtt.
3Megemlékezett jóságáról és hűségéről Izrael háza iránt. A föld minden határa látta Istenünk üdvösségét.
4Ünnepeljétek az Urat, országok, mind, örüljetek és vigadjatok!
5Dicsőítsétek az Urat muzsikával, szóljon citera és hárfa!
6Trombita és kürt hangjával ujjongjatok színe előtt, az Úr s Király előtt!
7Harsogjon a tenger és ami betölti, a földkerekség s akik lakják!
8Folyók, tapsoljatok kezetekkel, hegyek, társuljatok az ujjongáshoz!
9Az Úr színe előtt, aki közeledik, aki jön, hogy kormányozza a földet, és igazságosan a népeket.

 

Lk 9,51-62

III. ÚTON JERUZSÁLEM FELÉ

A szamáriaiak nem fogadják be Jézust.

51Amikor már közeledtek szenvedésének és megdicsőülésének napjai, szilárdan elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. 52Követeket küldött maga előtt. Ezek elindultak, s eljutottak a szamáriaiak egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki. 53De nem fogadták be, mert meglátszott rajta, hogy Jeruzsálembe megy. 54Ennek láttán a tanítványok, Jakab és János felháborodtak: „Uram, ha akarod, lehívjuk az égből a tüzet, hadd pusztítsa el őket!” 55De ő hozzájuk fordult és rájuk pirított. 56Ezután más faluba mentek.

Jézus követése.

57Amint mentek az úton, valaki megszólította: „Követlek, bárhová mész is.” 58Jézus azonban ezt mondta: „A rókáknak van vackuk, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hová fejét lehajtania.” 59Egy másikat felszólított: „Kövess engem!” Az így válaszolt: „Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek és eltemessem apámat.” 60„Hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat – mondta neki –, te meg menj, és hirdesd az Isten országát.” 61Egy harmadik ezt mondta neki: „Uram, követlek, de engedd meg, hogy előbb elbúcsúzzam a családomtól.” 62Jézus így válaszolt: „Aki az eke szarvára teszi kezét és hátrafelé néz, nem alkalmas az Isten országára.”

 

Christchurch, NZ
Christchurch, NZ

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑