Június 5. – 97. nap

 

Józs 19-20

Simeon törzse.

19 1A második sorsvetés Simeonra esett, Simeon fiainak törzsére, nemzetségeik szerint az ő örökrészük Júda fiai örökrészében terült el. 2Ezeket kapták örökségül: Beerseba, Seba, Molada, 3Hacar-Sual, Bala, Ecem, 4Eltolad, Betul, Horma, 5Ciklag, Bet-ham-Markabot, Hacar-Szusza, 6Bet-Lebaot és Saruchen: 13 város helységeikkel együtt. 7En-Rimmon, Eter és Asan: 4 város helységeikkel együtt. 8Ehhez hozzátartozott az összes helység e városok környékén egészen Baalat-Beerig, a negebi Ramatig. Ez lett Simeon fiai törzsének örökrésze, nemzetségeik szerint. 9Simeon fiainak örökrészét Júda fiainak részéből vették ki, mivel Júda fiainak része túl nagy volt számukra így Simeon fiai Júda fiai örökrészének középső részén kapták meg örökrészüket.

Zebulun törzse.

10A harmadik sorsvetés Zebulun fiaira esett, nemzetségeik szerint. Az ő örökrészük területe Szadudig terjedt. 11Határuk fölment nyugaton Maraaláig, érintette Dabbesetet, aztán a Jokneámmal szemközti patakot. 12A másik oldalon a határ Szadudtól kelet felé húzódott, ahol a nap fölkel, egészen Kiszlot-Tabor határáig, aztán Daberatnak fordult, s fölment Jafiáig. 13Onnan továbbra is keletnek tartott, ahol a nap fölkel, Gat-Hefer és Itta-Kacin felé, majd Rimmon irányában folytatódott és lekanyarodott Neának. 14Aztán északra fordult a határ, Hannaton felé, és Jiftach-El völgyében ért véget. 15Azonkívül Kattat, Nachalal, Simron, Jireala és Betlehem: 12 város a helységeikkel együtt. 16Ez lett Zebulun fiainak örökrésze nemzetségeik szerint: ezek a városok, helységeikkel együtt.

Isszachár törzse.

17A negyedik sorsvetés Isszachárra esett, nemzetségeik szerint. 18Az ő földjük Jizreelig terjedt és Keszullotot és Sunemet, 19továbbá Hafarajimot, Siont, Anacharatot, 20Daberatot, Kisjont, Ebecet, 21Remetet, En-Gannimot és En-Haddát, valamint Bet-Paccecet is felölelte. 22A határ érintette a Tabort, továbbá Sachacimát és Bet-Semest, és a Jordánnál végződött: 16 város helységeikkel együtt. 23Ez lett Isszachár fiainak öröksége nemzetségeik szerint: a városok helységeikkel együtt.

Áser törzse.

24Az ötödik sorsvetés Áser fiainak törzsére esett, nemzetségeik szerint. 25Az ő területük Helkatot, Halit, Betent, Achsafot, 26Alammelechet, Ameadot és Misealt ölelte fel, aztán érintette a Kármelt és a Libna folyó medrét nyugaton. 27A másik oldalon kelet felé eljutott Bet-Dagonig és érintette Zebulunt, a Juftachel völgyét északon, továbbá Bet-ha-Emeket és Neielt és Kabul táján ért véget. Északon hozzátartozott 28Abdon, Rechob, Hammon és Kána egészen Nagy-Szidonig. 29A határ Rámának fordult, majd a megerősített város, Tirusz, aztán Hoza felé és a tengernél ért véget. Machaleb, Achszib, 30Akko, Afek, Rechob: 22 város, helységeikkel együtt. 31Ez lett Áser fiai törzsének örökrésze nemzetségeik szerint: ezek a városok helységeikkel együtt.

Naftali törzse.

32A hatodik sorsvetés Naftali fiaira esett, nemzetségeik szerint. 33Az ő határuk Heleftől és Caanannimban a tölgyfától Adami-han-Nekeben és Jabneelen át Lakkumig húzódott, és a Jordánnál végződött. 34A határ nyugaton Aznot-Tabornak tartott, s onnan tovább Hukoknak, és délen Zebulunnal érintkezett, nyugaton Áserrel, keleten pedig a Jordánnal. 35A megerősített városok voltak: Ciddim, Cer, Hammat, Rakkat, Kinneret, 36Adama, Rama, Hacor, 37Kedes, Edrei, En-Hacor, 38Jireon, Migdal-El, Horem, Bet-Anat, Bet-Semes: 19 város helységeikkel együtt. 39Ez lett Naftali fiainak örökrésze nemzetségeik szerint a városok helységeikkel együtt.

Dán törzse.

40Dán fiainak törzsére esett a hetedik sorsvetés, nemzetségeik szerint. 41Az ő örökrészük ezeket ölelte fel: Corea, Estaol, Ir-Semes, 42Saalbim, Ajalon, Szilata, 43Elon, Timna, Ekron, 44Elteke, Gibbeton, Baalat, 45Azor, Bene-Berak, Gat-Rimmon 46és a tenger felé Jerakon, a Joppéval szemközti vidékkel együtt. 47De Dán fiainak földje veszendőbe ment, ezért Dán fiai felvonultak, hogy megtámadják Lesemet; elfoglalták és kardélre hányták. Birtokba vették a várost, letelepedtek benne, és elnevezték Lesem-Dánnak, törzsük őséről, Dánról. 48Ez lett Dán fiainak örökrésze nemzetségeik szerint: ezek a városok a helységeikkel együtt. 49Ezzel a föld kisorsolása és felosztása befejeződött.

Izrael fiai Józsuénak, Nun fiának maguk között adtak örökrészt; 50az Úr parancsára neki adták azt a várost, amelyet kért magának: Timnat-Szerachot Efraim hegyén. Fölépítette a várost és letelepedett benne. 51Ezek azok az örökrészek, amelyeket Eleazár pap, Nun fia, Józsue, valamint a törzsek fejei sorsvetéssel kiosztottak Izrael fiai között Silóban, az Úr színe előtt, a megnyilatkozás sátorának bejáratánál. Ezzel a föld felosztása befejeződött.

4. A KIVÁLTSÁGOS VÁROSOK

A menedékvárosok.

20 1Így szólt az Úr Józsuéhoz: 2„Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: Jelöljétek ki a menedékvárosokat, amelyekről Mózes keze által beszéltem nektek, 3hogy aki embert öl, tévedésből [akaratlanul] emberölés bűnébe esik, oda menekülhessen, s hogy a vérbosszút álló elől menedékül szolgáljanak. 4[Ezek valamelyikébe meneküljön hát, aki embert öl, álljon a kapu elé, és ügyét adja elő a véneknek. Ezek fogadják be a városukba, s jelöljenek ki neki lakóhelyet, hogy köztük lakjon. 5Ha a vérbosszút álló keresi, ne adják kezére, mert akaratlanul ölte meg embertársát, anélkül, hogy gyűlölte volna. 6Aki embert öl, maradjon e városban], míg a közösség ítélőszéke elé nem kerül [annak a főpapnak a haláláig, aki abban az időben éppen betölti a papi tisztet. Csak akkor térhet vissza, aki embert ölt, városába és házába, abba a városba, ahonnan elmenekült].”

7Erre a célra szentelték tehát Galileában Naftali hegyén Kedest, Efraim hegyén Szichemet, Júda hegyén Kirjat-Arbát, azaz Hebront. 8A Jordán másik oldalán, kelet felé, a Jerikóval szemközti pusztán, a fennsíkon Becert jelölték ki Ruben törzse részéről és Ramotot Gileádban Gád törzse részéről, Manassze törzse részéről pedig Golánt Básánban. 9Ezek voltak az Izrael fiainak és a köztük élő idegennek kijelölt városok, hogy bárki oda menekülhessen, aki tévedésből embert öl, s megmeneküljön a vérbosszút álló kezétől, míg a közösség elé nem áll.

 

Zsolt 97

AZ ÚR DIADALMENETE

97 1Király az Úr! Ujjongjon a föld, ünnepeljen a sok sziget!
2Felhő és homály van körülötte, trónjának támasza jog és igazság.
3Előtte tűz lobog, s megemészti ellenségeit körös-körül.
4Villámai megvilágítják a földkerekséget, a föld látja és megremeg.
5A hegyek szétfolynak, mint a viasz, a világ urának tekintete előtt.
6Az egek hirdetik igazságosságát, a népek szemlélik fölségét.
7Szégyent vallanak, kik képek előtt hajtanak térdet, akik bálványokkal dicsekszenek: az istenek mind térdre hullnak előtte.
8Sion hallja és vigad, Júda leányai ujjonganak, ünneplik, Uram, ítéleteidet.
9Mert te vagy, Uram, a legfőbb a földön, messze fönségesebb minden istennél.
10Az Úr szereti, akik gyűlölik a rosszat, őrzi azok lelkét, akik hűségesek hozzá, s megmenti őket a gonoszok kezétől.
11Világosság ragyog fel az igaznak, az ártatlan szívet öröm tölti el.
12Örüljetek hát, igazak, az Úrban, és áldjátok szentséges nevét!

 

Lk 9,28-50

Jézus színeváltozása.

28E beszéde után mintegy nyolc napra történt, hogy kiválasztotta Pétert, Jánost és Jakabot, és fölment velük a hegyre imádkozni. 29Míg imádkozott, külseje teljesen átváltozott, ruhája fehér lett és ragyogó. 30És íme, két férfi beszélgetett vele: Mózes és Illés. 31Megdicsőülten jelentek meg, és a haláláról beszélgettek, amelyet Jeruzsálemben kell majd elszenvednie. 32Pétert és társait elnyomta az álom. Amikor fölébredtek, látták dicsőségét és mellette a két férfit. 33Ezek már épp menni készültek. Péter így szólt Jézushoz: „Mester, jó nekünk itt lenni! Csinálunk három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” Nem tudta, hogy mit beszél. 34Miközben ezt mondta, felhő támadt és elborította őket. Féltek, amikor a felhőbe jutottak. 35A felhőből szózat hallatszott: „Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok!” 36Amikor a szózat elhangzott, Jézus egyedül volt. Hallgattak, és senkinek sem mondtak el semmit abból, amit láttak.

A nyavalyatörős gyermek.

37Másnap történt, hogy amint lejöttek a hegyről, nagy tömeg közeledett. 38Akkor egy férfi kiáltott hozzá a tömegből: „Mester, könyörgök, tekints fiamra, egyetlen gyermekemre! 39Mert íme, időnként egy lélek keríti hatalmába, felordít, az meg gyötri, marcangolja, úgy, hogy habzik a szája, s csak nehezen hagyja el, azután, hogy agyonkínozta. 40Már kértem tanítványaidat, hogy űzzék ki belőle, de nem tudták.” 41Jézus így válaszolt: „Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig maradjak még körötökben? Meddig tűrjelek benneteket? Hozd hát ide a fiadat!” 42Ahogy feléje tartott, az ördög ide-oda rángatta, és a földhöz vagdosta a fiút, de Jézus ráparancsolt a tisztátalan lélekre, meggyógyította a fiút és visszaadta apjának. 43Mindannyian igen elámultak az Isten nagyságán.

Jézus másodszor jövendöl szenvedéséről.

43Még mindnyájan álmélkodtak azon, amit tett, amikor így szólt tanítványaihoz: 44„Véssétek jól emlékezetetekbe ezeket a szavakat: Az Emberfiát az emberek kezébe adják.” 45De nem értették meg ezt a beszédet, el volt előlük rejtve, hogy ne értsék meg. De megkérdezni mégsem merték.

Az alázatosság.

46Fölmerült köztük a kérdés, hogy közülük ki a nagyobb. 47Jézus szívük gondolatainak láttán odahívott egy gyereket, maga mellé állította, 48s így szólt hozzájuk: „Aki befogadja ezt a gyermeket a nevemben, engem fogad be. S aki engem befogad, azt fogadja be, aki küldött. Mert aki a legkisebb köztetek, az az igazán nagy.” 49János vette át a szót: „Mester – mondta –, láttunk egy embert, aki ördögöket űzött a nevedben, de megtiltottuk neki, mert nem követ téged velünk.” 50Jézus így válaszolt: „Ne tiltsátok meg! Mert aki nincs ellenetek, az veletek van.”

 

Botanic Gardens, Christchurch, NZ
Botanic Gardens, Christchurch, NZ

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑