Május 23. – 84. nap

 

MTörv 27-28

A törvény följegyzése.

27 1Mózes tehát Izrael véneivel egyetemben megparancsolta a népnek: „Tartsátok meg pontosan az egész törvényt, amelyet ma szabok nektek. 2S mihelyt a Jordánon túl arra a földre értek, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, állíts nagy köveket, meszeld őket fehérre, 3s mihelyt átvonulsz, ennek a törvénynek minden szavát írd rájuk, hogy amint az Úr, atyáid Istene megígérte, elérkezzél abba az országba, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, a tejjel-mézzel folyó országba. 4Mihelyt tehát átkeltek a Jordánon, állítsátok fel ezeket a köveket, amelyekre vonatkozóan ma parancsot adok nektek, Ebal hegyére, s meszeljétek fehérre.

5Építs ott egy oltárt is az Úrnak, a te Istenednek, olyan kövekből, amelyeket vasszerszám nem munkált meg; 6faragatlan kövekből építs oltárt az Úrnak, a te Istenednek. Azon ajánld fel az Úrnak, a te Istenednek az égőáldozatot, 7s mutasd be a közösség áldozatát, s tarts ott áldozati lakomát is, örülj az Úr, a te Istened színe előtt. 8A kövekre pedig érthetően és gondosan írd föl ennek a törvénynek minden szavát.”

9Akkor Mózes és a Lévi fiai közül való papok a következőképpen szóltak egész Izraelhez: „Szó nélkül hallgasd, Izrael! A mai nap az Úr, a te Istened tulajdon népe lettél! 10Ezért ügyelj az Úr, a te Istened szavára, s kövesd parancsait és törvényeit, amelyeket ma szabok neked!” 11Aztán ugyanazon a napon Mózes még ezt rendelte: 12„Mihelyt átkeltek a Jordánon, Simeon, Lévi, Júda, Isszachár, József és Benjamin sorakozzál fel Gerizim hegyén a népet megáldani; 13a többiek pedig, Ruben, Gád, Áser, Zebulun, Dán és Naftali Ebal hegyén, átkot mondani.

14Akkor a leviták kezdjék el és hangos szóval szóljanak Izrael minden fiához: 15Átkozott, aki bálványt farag vagy önt – utálat tárgya az Úr szemében, mesterkéz műve –, s titokban fölállítja! Az egész nép mondja rá: Úgy legyen! 16Átkozott, aki apját és anyját nem tiszteli! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! 17Átkozott, aki szomszédja határkövét odébb tolja! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! 18Átkozott, aki tévútra vezeti a vakot az úton! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! 19Átkozott, aki az idegen, az árva és az özvegy jogát megcsorbítja! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! 20Átkozott, aki apja feleségével hál, mivel fölemeli apja takaróját! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! 21Átkozott, aki bármi állattal hál! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! 22Átkozott, aki nővérével, apja vagy anyja lányával hál! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! 23Átkozott, aki anyósával hál! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! 24Átkozott, aki embertársát titokban leüti! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! 25Átkozott, akit meg lehet vesztegetni, hogy ártatlannak vérét ontsa! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! 26Átkozott, aki nem teljesítvén nem tartja érvényben e törvény szavait! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen!

Áldások.

28 1Ha hűségesen hallgatsz az Úr, a te Istened szavára és lelkiismeretesen szem előtt tartod minden parancsát, amelyet ma adok neked, az Úr, a te Istened a föld népei fölé emel; 2mind rád szállnak és teljesednek a következő áldások, ha hallgatsz az Úr, a te Istened szavára.

3Áldott leszel a városban és áldott a határban. 4Áldott lesz méhed gyümölcse, földed termése, jószágod ivadéka, teheneid ellése és juhaid szaporulata. 5Áldott lesz puttonyod és dagasztóteknőd. 6Áldott leszel, ha jössz és áldott leszel, ha mész. 7Az Úr legyőzi ellenségeidet előtted, akik fölkelnek ellened. Egy úton fölvonulnak ellened, s hét úton menekülnek előled. 8Az Úr parancsol az áldásnak, (hogy legyen) veled műveidben, s kezed minden munkájában, és megáld téged azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked.

9Az Úr, amint megesküdött rá, szent népévé tesz, ha szem előtt tartod az Úr, a te Istened parancsait és az ő útjain jársz. 10A föld népei mind látják majd, hogy te az Úr nevét viseled és félni fognak tőled. 11Az Úr pedig bőséget ad minden jóban, méhed gyümölcsében, jószágod ivadékában és földed termésében, azon a földön, amelyet az Úr esküvel ígért atyáidnak. 12Az Úr feltárja előtted bőséges kincstárát, az eget, s a megfelelő időben esőt ad földednek, s úgy megáldja kezed minden munkáját, hogy sok népnek adhatsz kölcsönt, magadnak azonban nem kell kölcsönt kérned.

13Az Úr fejjé tesz, nem farokká; csak felül leszel, sohase alul, ha az Úr, a te Istened parancsainak, amelyeket ma adok neked, hogy megtartsd őket, engedelmeskedsz, 14s attól, amit ma parancsolok neked, nem térsz el se jobbra, se balra, más isteneket követve és szolgálva.

Az átok.

15Ha nem hallgatsz az Úr, a te Istened szavára lelkiismeretesen szem előtt tartva parancsait és törvényeit, amelyeket ma adok neked, akkor utolérnek s teljesednek rajtad mindezek az átkok: 16Átkozott leszel a városban és átkozott a határban. 17Átkozott lesz puttonyod és dagasztóteknőd. 18Átkozott lesz méhed gyümölcse és földed termése, teheneid ellése és juhaid szaporulata. 19Ákozott leszel, ha jössz és átkozott leszel ha mész. 20Az Úr átkot, romlást és balszerencsét küld rád kezed minden munkájában, bármibe fogsz, míg hamarosan el nem pusztulsz, s meg nem semmisülsz gonosz tetteid miatt, amelyekkel elfordultál tőlem. 21Az Úr pestist küld rád, míg teljesen ki nem irt arról a földről, amelyre most bevonulsz, 22lázzal, forrósággal és gyulladással, aszállyal, gabonarozsdával és üszökkel sújt, addig pusztítanak, míg ki nem pusztulsz.

23Az ég ércből lesz fejed fölött, s a föld a lábad alatt vasból. 24Az Úr homokzáporrá és porözönné változtatja országodban az esőt, addig fog hullani rád az égből, míg meg nem semmisülsz. 25Az Úr megver ellenségeid előtt: egy úton felvonulsz ellenük és hét úton menekülsz előlük, úgyhogy elrettentő példa leszel a föld minden országának. 26Holttested az ég madarainak és a föld vadjainak prédájává lesz, nem fogja őket senki elkergetni. 27Az Úr megver egyiptomi fekéllyel, daganattal, varral és rühvel, s nem gyógyulsz ki belőle. 28Az Úr őrülettel, vaksággal és elmezavarral sújt, 29és világos nappal is úgy tapogatózol majd, mint ahogy a vak tapogatózik a sötétben, s nem találsz kiutat. Elnyomnak és kizsákmányolnak, s nem kel védelmedre senki.

30Eljegyzel magadnak egy lányt és más veszi feleségül. Házat építesz, de nem éred meg, hogy lakjál is benne. Szőlőt telepítesz, de nem szüretelsz benne. 31Ökrödet a szemed láttára levágják, s nem kapsz belőle enni. Szamaradat az orrod előtt elrabolják, s nem kerül vissza hozzád soha. Juhaid ellenségeid kezére kerülnek, s nem siet segítségedre senki. 32Fiaidat és lányaidat idegen népnek szolgáltatják ki, szemed látja majd, és elsorvad az utánuk való folytonos epekedésben, de karodban nem lesz erő. 33Földed termését és sanyarú munkád gyümölcsét általad nem ismert nép élvezi, folytonosan elnyomnak és sanyargatnak, 34eszedet veszi, amit majd látnia kell szemednek. 35Az Úr megveri térdedet és lábad szárát szörnyű daganattal, a lábad ujjától a fejed tetejéig, s nem tudsz belőle kigyógyulni.

36Olyan néphez vezet majd az Úr téged és királyodat, akit majd magad fölé emelsz, amelyet sem te, sem atyáid nem ismertek, s ott más isteneknek szolgálsz, fából és kőből valóknak. 37S minden nép körében, ahova csak taszít az Úr, botránkozás, gúnydal és szóbeszéd tárgya leszel. 38Sok magot szórsz a földbe, de keveset takarítasz be, mert felfalja a sáska. 39Szőlőt telepítesz, gondozod, de borod nem lesz sem meginni, sem elraktározni való, mert a féreg elpusztítja. 40Földeden mindenfelé lesznek olajfáid, de nem kened meg magad olajjal, mert az olajbogyók lehullanak. 41Nemzel fiakat és lányokat, de nem maradnak a tieid, mert fogságba hurcolják őket. 42Fáid és földed termése mind a férgek martaléka lesz. 43A körödben élő idegen egyre inkább föléd emelkedik, te pedig lejjebb süllyedsz. 44Kölcsönözhet neked, de te neki nem. Ő lesz a fej, te a farok.

45Ezek az átkok mind utolérnek és teljesednek rajtad, míg csak ki nem pusztulsz, mivel nem hallgattál az Úr, a te Istened szavára, hogy tartsd meg a parancsait és törvényeit, amelyeket szabott neked. 46Egyszer s mindenkorra rajtad s utódaidon maradnak, jelnek és csodának.

Háborúk és üldöztetések.

47Mivel nem szolgáltál az Úrnak, a te Istenednek örömmel és jószívvel a bőségben, 48szolgálsz majd éhségben és szomjúságban, mezítelenül s nagy nyomorúságban az ellenségnek, amelyet rád szabadít az Úr; vasigát rak nyakadra, míg ki nem pusztít.

49Az Úr messziről, a föld széléről rád szabadít egy népet, amely mint a sas, lecsap rád; olyan népet, amelynek nem érted a nyelvét, 50egy zord tekintetű népet, amely nem nézi majd az öreget és nem kíméli a fiatalt. 51Fölfalja jószágod ivadékát és földed termését, míg el nem pusztulsz. Nem hagy meg neked semmit gabonádból, borodból és olajodból, teheneid elléséből és juhaid szaporulatából, míg meg nem semmisülsz. 52Ostrom alá vesz minden városodban, míg magas és erős falaid, amelyekben bízol, az egész országban le nem omlanak, megostromol minden városodban az egész országban, amelyet az Úr, a te Istened ad neked.

53Megeszed magzatodat, fiaidnak és lányaidnak a húsát, akiket az Úr, a te Istened ad neked a szorongatással teli ostrom alatt, amelyet ellenséged indít ellened. 54(Még) a legelpuhultabb és legelkényeztetettebb is irigy szemmel néz testvérére, szeretett feleségére és megmaradt gyermekeikre, akiket még meghagyott; 55távol van tőle, hogy valamelyiküknek is adjon gyermekei húsából, amellyel táplálkozik, mivel semmi egyebet nem tudott tárolni a szorongatással teli ostrom alatt, amelyet ellenséged indít ellened, minden városodban. 56A legelkapatottabb és legmódosabb asszony is, aki elpuhultságában és kényességében sohase kísérelte meg, hogy a földre tegye a lábát, irigységgel tekint szeretett férjére, fiaira és lányaira, 57(irigyli tőlük) a méhlepényt, amely elhagyja a méhét, és gyermekét, akit a világra hozott, a nagy ínségben titokban eszi meg ezt is, azt is a szorongatással teli ostrom alatt, amelyet ellenséged indít ellened, minden városodban.

58Ha nem ügyelsz rá, hogy ennek a törvénynek, amely ebben a könyvben írva áll, minden szavát megtartsd, félvén ezt a dicsőséges és félelmetes nevet: az Urat, Istenedet, 59akkor az Úr egészen rendkívüli csapásokkal, nagy és hosszan tartó csapásokkal, súlyos és hosszas betegségekkel sújt téged és utódaidat. 60Rád hozza mind az egyiptomi csapásokat, amelyektől rettegtél, hogy rád ne ragadjanak. 61S mindenféle más csapást, betegséget bocsát rád az Úr, amelyek nincsenek ebben a törvénykönyvben megírva, míg ki nem pusztulsz. 62Csak kevesen maradtok meg, ti, akik számban megközelítettétek az égen a csillagokat, mivel nem hallgattál az Úr, a te Istened szavára.

63Azelőtt az Úrnak abban telt öröme, hogy jót tegyen veletek és megsokasítson benneteket, most azonban abban leli örömét, hogy elpusztítson és megsemmisítsen. Kiirtanak arról a földről, amelyre érkezel, hogy birtokba vedd. 64Az Úr ugyanis szétszór a népek közé a világ egyik végétől a másikig, s ott más isteneknek szolgálsz, akiket sem te, sem atyáid nem ismertek, fából és kőből valóknak.

65De nem élhetsz nyugton azok közt a népek közt, nem találsz helyet, ahol megvesd a lábad; az Úr ugyanis szorongó szívet, megtört szemet és erőtlen lelket ad neked. 66Lelked előtt (mint valami fonálon) úgy függ életed, éjjel-nappal rettegsz, s nem érzed életedet sohase biztonságban. 67Reggel azt mondod: Bárcsak este volna! S este azt mondod: Bárcsak reggel volna! Mert aggodalom tölti el szíved, s látod, amit saját szemeddel látnod kell. 68Az Úr végül visszavisz hajón Egyiptomba, abba a sorsba, amelyről azt mondtam: Nem éled meg újra soha! Ott kénytelenek lesztek magatokat rabszolgának és rabszolganőnek kínálni ellenségeiteknek, de nem akad, aki megvenne benneteket.”

Befejezés.

69Ezek annak a szövetségnek a törvényei, amelyet Mózesnek Moáb földjén kellett kötnie az Úr parancsára Izrael fiaival – azon a szövetségen kívül, amelyet Hóreb hegyén kötött velük.

 

Zsolt 84

A ZARÁNDOKÉNEK

84 1(A karvezetőnek Gát szerint – Korach fiainak zsoltára.)
2Mily kedves a te hajlékod, Seregek Ura!
3Lelkem vágyakozva eped az Úr udvaraiba; lelkem és testem sóvárog az élő Isten után.
4A veréb is otthont talál magának, s a fecske fészket, hogy kicsinyeit oda rejthesse, oltáraidnál, Seregek Ura, Istenem és királyom!
5Boldogok, akik házadban laknak, téged örökké magasztalnak.
6Boldog az ember, akinek ereje benned gyökerezik, s akinek szíve zarándokútra készül.
7Ha végigvonul a Baka-völgyön át, az a források völgyévé változik, a korai eső áldás bőségébe öltözteti.
8Egyre magasabbra emelkednek, a Sionon Isten jelenik meg nekik.
9Seregek Ura, hallgasd meg imámat, Jákob Istene, fordítsd felém füled irgalmasan!
10Isten, védőpajzsunk, tekints le, lásd meg fölkented arcát!
11Jobb egy nap a te csarnokaidban, mint ezer nap tetőled távol. Inkább álljak az Isten háza küszöbén, mint hogy lakjam a bűnösök hajlékában.
12Mivel Isten a nap és a pajzs, ő dicsőséget ad és kegyelmet. Nem tagad meg semmi jót azoktól, akik tiszta szívvel élnek,
13Seregek Ura, boldog, aki benned bízik!

 

Lk 2,25-52

Simeon éneke.

25Íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű igaz és istenfélő ember. Várta Izrael vigaszát, és a Szentlélek volt rajta. 26Kinyilatkoztatást kapott a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úr Fölkentjét. 27A Lélek indítására a templomba ment. Amikor a szülők a gyermek Jézust bevitték, hogy a törvény előírásának eleget tegyenek, 28karjába vette és áldotta az Istent ezekkel a szavakkal: 29„Most bocsásd el, Uram, szolgádat, szavaid szerint békében, 30mert látta szemem üdvösségedet, 31melyet minden nép színe előtt készítettél, 32világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségül népednek, Izraelnek.” 33Apja és anyja csodálkoztak azon, amit fiukról mondott. 34Simeon megáldotta őket, és így szólt anyjához, Máriához: „Íme, ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak – 35a te lelkedet is tőr járja át –, hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai.”

Anna prófétaasszony.

36Volt egy Áser törzséből való, Anna nevű prófétaasszony, Fánuel leánya, aki már igen öreg volt. Hét évig élt férjével lánysága után, 37aztán özvegyen maradt. Már nyolcvannégy esztendős volt. Nem hagyta el a templomot soha, éjjel-nappal böjtben és imádságban szolgált. 38Ebben az órában is odajött, dicsőítette az Istent, és beszélt róla mindenkinek, aki csak várta Jeruzsálem megváltását.

Visszatérés Názáretbe.

39Miután így eleget tettek az Úr törvényének, lementek galileai városukba, Názáretbe. 40A gyermek pedig nőtt és erősödött, bölcsesség töltötte be, és az Isten kegyelme volt rajta.

A tizenkét éves Jézus a templomban.

41Szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. 42Amikor tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint. 43Az ünnepnapok elteltével hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei tudták volna. 44Abban a hitben, hogy az úti társaságban van, mentek egy napig, és keresték a rokonok és ismerősök között. 45Amikor nem találták, visszafordultak Jeruzsálembe, hogy keressék. 46Három nap múlva akadtak rá a templomban, ott ült a tanítók közt, hallgatta és kérdezgette őket. 47Akik csak hallgatták, mind csodálkoztak okosságán és feleletein. 48Amikor meglátták, csodálkoztak. Anyja így szólt hozzá: „Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Íme, atyád és én szomorúan kerestünk.” 49Ezt felelte: „De miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem?” 50Ám ők nem értették meg ezeket a hozzájuk intézett szavakat. 51Velük ment hát, lement Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Szavait anyja mind megőrizte szívében. 52Jézus meg gyarapodott bölcsességben, korban, s kedvességben Isten és az emberek előtt.

 

Maori közösség temploma, Christchurch, NZ
Maori közösség temploma, Christchurch, NZ

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑