Április 19. – 50. nap

 

Lev 21-22

 

A PAPOK SZENTSÉGE

A) A papok.

21 1Az Úr azt mondta Mózesnek: „Szólj a papokhoz, Áron fiaihoz és közöld velük: Senki közületek ne tegye magát tisztátalanná övéinek holttestével, 2hacsak nem a legközelebbi rokona: anyja, apja, fia, lánya, testvére. 3Ezenkívül hajadon nővéréért is tisztátalanná válhat, ha az nála maradt mint rokon, és nem ment férjhez. 4Mint férj, ne tegye magát tisztátalanná övéi által, megszentségtelenítené magát. 5Fejükön ne nyírják meg a hajat, ne vágják le szakálluk végét, testükön ne ejtsenek bevágásokat. 6Istennek vannak szentelve, ne szentségtelenítsék meg Istenük nevét: ők mutatják be az Úr eledelét, Istenük táplálékát, azért szentnek kell lenniük. 7Ne vegyenek kicsapongó vagy meggyalázott asszonyt feleségül, sem pedig olyat, akit férje elűzött, mivel a pap Istennek van szentelve. 8Tekintsd hát szentnek, mivel ő mutatja be az áldozatot Istenednek. Legyen számodra szent, mivel én is szent vagyok, és én szentellek meg benneteket. 9Ha egy papnak a leánya kicsapongással meggyalázza magát, azzal apját szentségteleníti meg, ezért el kell égetni.

B) A főpap.

10Az a pap, aki fölötte áll testvéreinek, akinek a fejét fölkenték olajjal, és akit a szent ruha felöltésével iktattak be, ne hordja kibontva a haját, és a ruháját se szaggassa meg. 11Ne érjen hozzá senki holttestéhez, és ne tegye magát tisztátalanná sem apjáért, sem anyjáért. 12A szentélyt ne hagyja el, nehogy megszentségtelenítse Istenének szentélyét, hiszen magán hordozza az olajjal való megszentelést, az Istentől való fölkenést. Én vagyok az Úr. 13Feleségül érintetlen leányt vegyen. 14Özvegyet, elvált, meggyalázott vagy kicsapongó asszonyt nem vehet feleségül, hanem népéből származó érintetlen leányt vegyen feleségül. 15Ne szentségtelenítse meg levita származását, mivel én, az Úr szenteltem meg.”

C) A papság akadályai.

16Az Úr így szólt Mózeshez: 17„Mondd meg Áronnak: Ha valaki utódaid közül bármelyik nemzedékben valamilyen betegségben szenved, ne közeledjék, hogy felajánlja Istennek az áldozati eledelt. 18Senki se közeledjék oda, akinek testi hibája van, tehát sem vak, sem béna, sem formátlan vagy nyomorék ember, 19sem olyan, akinek a lába vagy a keze eltört, 20sem púpos, sem görbe lábú, sem szembajos, sem kiütéses, sem kelevényes ember, sem pedig eunuch. 21Áronnak egyetlen papi ivadéka sem ajánlhatja fel az Úr eledelét, ha betegségben szenved. Ha beteg, ne közeledjék, hogy felajánlja Isten áldozati eledelét. 22Ehet Istennek az ételéből, a nagyon szent és a szent dolgokból, 23de ne jöjjön a függöny közelébe és ne közeledjék az oltárhoz. Beteg, ezért nem teheti közönségessé szent dolgaimat, mivel én, az Úr szenteltem meg őket.” 24Mózes közölte mindezt Áronnal és fiaival és Izrael minden fiával.

AZ ÁLDOZATI LAKOMA

A) A papok.

22 1Az Úr így szólt Mózeshez: 2„Mondd meg Áronnak és fiainak: Szentelődjenek meg Izrael fiainak szent áldozata által, és ne szentségtelenítsék meg szent nevemet; rám való tekintettel tartsák szentnek. Én vagyok az Úr. 3Ezt mondd nekik: Ha valaki utódaitok közül bármelyik nemzedékben tisztátalan állapotban közeledik a szent áldozatokhoz, amelyet Izrael fiai az Úrnak felajánlanak, az az ember vesszen el színem elől. Én vagyok az Úr. 4Ha valaki Áron nemzetségéből leprában vagy magfolyásban szenved, addig nem ehet a szent adományokból, amíg tiszta nem lesz. Ha pedig megérint olyan egyént, aki holttest érintése miatt tisztátalan vagy ha magömlése volt, 5vagy ha csúszómászó állatot érint, amely tisztátalanná teszi, vagy olyan embert, aki által bármilyen módon tisztátalanná válik, 6aki tehát ilyen dolgokat érint, az estig tisztátalan marad, és nem ehet a szent adományokból, amíg vízzel meg nem mosta a testét. 7Napszállta után ismét tiszta, és ehet a szent adományokból, mert hisz az ő ételei. 8Elhullott vagy széttépett állatból nem ehet, nehogy tisztátalanná tegye magát általa. Én vagyok az Úr.

B) A világiak.

9Tartsátok meg utasításaimat, és ne kövessetek el bűnt. A szent dolgok meggyalázásával kitennétek magatokat a halálnak. Én, az Úr szentelem meg őket. 10A világiak közül senki sem ehet a szent dolgokból. A pap zsellére vagy napszámosa sem ehet megszentelt dolgot. 11De ha a pap pénzen vásárol rabszolgát, az ehet belőle. Éppúgy ehetnek ételéből a házában született rabszolgák is. 12Ha a papnak a lánya nem paphoz ment feleségül, nem ehet az áldozati adományokból. 13De ha a pap lánya özvegy vagy elvált, és nincsenek gyermekei, akkor ha ismét visszatér apja házába, ehet apja ételéből éppúgy, mint fiatal korában. De kívülálló nem ehet belőle. 14Ha valaki tévedésből megszentelt dolgot eszik, a szent dolgot toldja meg ötödével, és térítse meg a papnak. 15Ne tegyétek közönségessé Izrael fiainak adományait, amelyeket az Úrnak felajánlanak. 16Ha ennének belőlük, bűnnel terhelnék magukat, amely visszafizetésre kötelezi őket. Én, az Úr szenteltem meg adományaikat.”

C) Az áldozati állatok.

17Az Úr így szólt Mózeshez: 18„Szólj Áronhoz, a fiaihoz és Izrael egész népéhez és mondd meg nekik: Ha Izrael fiai közül valaki, vagy pedig egy idegen, áldozatot mutat be, akár fogadalmi, akár olyan önkéntes adományt, amelyet az Úrnak be szoktak mutatni égőáldozatul, 19annak hibátlan hím szarvasmarhának, juhnak vagy kecskének kell lennie, mert csak így lesz kedves. 20Hibás állatot nem szabad feláldoznotok, mert az nem talál tetszésre. 21Ha valaki szarvasmarhát vagy juhot fogadalomból vagy önkéntes adományként közösségi áldozatul akar bemutatni, akkor annak hibátlannak kell lennie, hogy tetszésre találjon. Nem szabad, hogy hibája legyen. 22Vakot, törött lábút, megsebzettet, fekélyest, rühöst, sömöröst nem áldozhattok fel az Úrnak, és nem égethetitek el az oltáron az Úrnak. 23A túl hosszú vagy túl rövid lábú marhát önkéntes adományként feláldozhatod, de fogadalom teljesítésére nem alkalmas. 24Szétzúzott, összenyomott, kiszakított vagy kivágott heréjű állatot sem áldozhattok fel az Úrnak. Földeteken ne is tegyétek ilyenné az állatot, 25és idegenből se vásároljátok meg (az ilyet), azért, hogy mint Istennek járó adományt feláldozzátok. Csonkaságuk valóban hiba, azért nem tesznek benneteket kedvessé.” 26Az Úr így szólt Mózeshez: 27„Az újszülött borjú, bárány vagy kecske hét napig maradjon az anyjával. A nyolcadik naptól kezdve már alkalmas rá, hogy áldozatul bemutassák az Úrnak. 28De sem szarvasmarhát, sem juhot ne áldozzatok fel a kicsinyével együtt egy napon. 29Ha hálaáldozatot mutattok be az Úrnak, úgy végezzétek, hogy kedves legyen: 31Tartsátok meg parancsaimat és éljetek szerintük. Én vagyok az Úr.

D) Befejező buzdítás.

32Ne szentségtelenítsétek meg szent nevemet, hogy szentnek bizonyuljak Izrael fiai között, én az Úr, aki benneteket is megszentellek. 33Én hoztalak ki titeket Egyiptom földjéről, hogy Istenetek legyek: én vagyok az Úr.”

 

Zsolt 50

AZ IGAZI ISTENTISZTELET

50 1(Aszaf zsoltára.) Az Úr, az istenek Istene szólt, felszólította a földet napkelettől napnyugatig.
2Sionból, szépsége koronájából ragyog az Úr,
3Istenünk eljött, nem hallgat többé. Emésztő tűz jár előtte, körülötte viharok tombolnak.
4Felhívja az eget, szólítja a földet, így tart ítéletet népe fölött:
5„Gyűjtsétek körém enyéimet, akik az áldozatban velem szövetségre léptek!
6Az egek hirdetik igazságosságát, Isten maga tart ítéletet.
7Halld meg, népem, beszélni fogok, Izrael, ellened tanúskodom. Perbe szállok veled és szemed elé tárom (vétkeidet), én az Isten, a te Istened.
8Nem áldozatod miatt feddlek meg, égőáldozataidat látom szüntelen.
9Nem tulkot akarok elvenni házadból, sem kecskebakot a nyájadból.
10Hiszen az erdő minden állata enyém, éppúgy, mint hegyeim ezernyi vadja.
11Ismerem az ég minden madarát, s mi a réten mozog, azt is ismerem.
12Ha éheznék, nem szorulnék rád, enyém a földkerekség egész teljessége.
13Talán a tulkok húsát eszem, vagy a bakok vérét iszom?
14A dicséret áldozatát vidd az Úr elé, s váltsd be fogadalmad a Fölséges előtt!
15Akkor kiálts hozzám a csapások napján, megmentelek és te áldani fogsz.”
16De a gonoszokhoz így beszél az Isten: „Törvényeimet miért sorolgatod, miért emlegeted szövetségemet?
17Te, aki gyűlölöd a fegyelmet, és megveted szavamat.
18Ha tolvajt láttál, hozzászegődtél, a házasságtörővel szövetkeztél.
19Szád féktelenül szórta a gonoszságot, nyelved ontotta az álnokságot.
20Leültél és szidtad testvéreidet, anyád fiát gyalázattal illetted.
21Ezt művelted, és én hallgassak? Vélted, hogy hozzád hasonló vagyok?
21
22Ti, akik megfeledkeztek Istenről, szálljatok magatokba, különben elvesztek, s nincs, aki megmenthet titeket.
23Aki tisztel engem, az a hódolat áldozatát hozza! Az egyenes lelkűeknek megadom, hogy lássák Isten üdvösségét.”

 

Mk 1,23-45

Az ördögűzés.

23A zsinagógájukban volt egy tisztátalan lélektől megszállt ember. Ez rögtön ilyeneket kiabált: 24„Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus! A vesztünkre jöttél? Tudom, ki vagy: Az Isten Szentje.” 25Jézus ráparancsolt, így szólva: „Hallgass és menj ki belőle!” 26A tisztátalan lélek erre össze-vissza rángatta az embert, aztán nagy kiabálás közepette kiment belőle. 27Mindnyájan elcsodálkoztak. „Ki ez? – kérdezgették vitatkozva egymástól. Tanítása egészen új, s akkora a hatalma, hogy még a tisztátalan lelkeknek is tud parancsolni, s azok engedelmeskednek is neki.” 28Hamarosan elterjedt a híre Galilea egész vidékén.

Péter anyósának meggyógyítása.

29A zsinagógából Jakabbal és Jánossal együtt egyenesen Simon és András házába ment. 30Simon anyósa lázas betegen feküdt. Ezt azonnal elmondták Jézusnak. 31Odament hát hozzá, s kézen fogva fölsegítette. Erre megszűnt a láza, és szolgált nekik.

A betegek meggyógyítása.

32Napnyugta után, amikor beesteledett, odahordták hozzá a betegeket és az ördögtől megszállottakat. 33Az egész város az ajtó elé gyülekezett. 34Sok beteget meggyógyított különféle betegségekből, és sok ördögöt kiűzött, de nem engedte őket szóhoz jutni, mert tudták, hogy kicsoda.

Jézus imádkozik.

35Hajnaltájban, amikor még sötét volt, Jézus elindult, és kiment egy elhagyatott helyre imádkozni. 36Simon és társai utánamentek, hogy megkeressék. 37Amikor megtalálták, ezt mondták neki: „Mindenki téged keres.” 38De ő így válaszolt: „Menjünk máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az evangéliumot, hiszen azért jöttem ki.” 39S bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógákban, és ördögöket űzött ki.

A leprás.

40Egy leprás jött hozzá, térdre borult előtte, s így kérte: „Ha akarod, megtisztíthatsz.” 41Jézusnak megesett rajta a szíve, kinyújtotta kezét, és így szólt hozzá: „Akarom, tisztulj meg!” 42Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult. 43De Jézus szigorúan ráparancsolt s elküldte, ezt mondva neki: 44„Vigyázz, ne szólj róla egy szót sem senkinek, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és ajánld fel tisztulásodért a Mózes rendelte áldozatot, bizonyságul nekik.” 45Ám az, alighogy elment, mindenfelé híresztelni és terjeszteni kezdte a dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett nyilvánosan be a városba, inkább távolabbi, csendesebb helyeken tartózkodott. Az emberek mégis mindenünnen jöttek hozzá.

 

Botanic Gardens, Christchurch, NZ
Botanic Gardens, Christchurch, NZ

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑