Április 14. – 45. nap

Lev 11-12

III. A TISZTA ÉS TISZTÁTALAN MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE

A TISZTA ÉS TISZTÁTALAN ÁLLATOK

A) A szárazföldi állatok.

11 1Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz: 2„Mondjátok meg Izrael fiainak: Nézzétek, az összes szárazföldi állatok közül ezeket ehetitek. 3Minden állatot, amelyeknek hasított körmű, villás patája van, és amely kérődzik, megehettek. 4De vannak közöttük, amelyek kérődznek és hasított körmük van, mégsem ehetitek őket. A tevét tartsátok tisztátalannak, mert bár kérődzik, de nem hasított körmű. 5Tartsátok tisztátalannak a szirti borzot, mert kérődzik ugyan, de nem hasított körmű. 6Tartsátok tisztátalannak a nyulat, mert kérődzik ugyan, de nem hasított körmű. 7Tartsátok tisztátalannak a sertést, mert bár hasított körme, villás patája van, de nem kérődzik. 8Ne egyétek meg a húsát, ne érintsétek a hulláját, tartsátok tisztátalannak.

B) A vízi állatok.

9A vízben élő állatok közül ezeket ehetitek. Azokat, amelyeknek uszonyuk és pikkelyük van, s vízben, tengerben vagy folyóban élnek, mind megehetitek. 10De amelyeknek a tengerben és a folyóban nincs uszonyuk és pikkelyük, az ilyen állatokat és élőlényeket, amelyek ott élnek, tartsátok tisztátalannak. 11Tekintsétek őket tisztátalannak, ne egyétek a húsukat és utáljátok a hullájukat. 12Azt, ami vízben él, de nincs uszonya és pikkelye, mind tartsátok tisztátalannak.

C) A madarak.

13A madarak közül ezeket tartsátok tisztátalannak; ne egyetek belőlük, mert tisztátalanok: a keselyű, a szakállas keselyű, a réti sas, 14a fekete kánya és a vörös kánya különféle fajtái, 15a varjak különféle fajtái, 16a strucc, a kuvik, a sirály, a karvalyok különféle fajtái, 17a fülesbagoly, a bagoly, a kormorán, 18a vöcsök, az íbisz, a pelikán, a fehér keselyű, 19a gólya, a különféle gémek, a búbos banka, a denevér.

D) A szárnyas rovarok.

20Minden szárnyas rovart, amely négy lábon mászik, tartsatok tisztátalannak. 21A négy lábon mászó szárnyas rovarok közül csak a következőket ehetitek meg: azokat, amelyeknek a lábszáruk fölött combjuk van, hogy szökdécselhessenek a földön. 22Tehát ezeket ehetitek meg: a vándorsáska különféle fajtáit, a szolham-sáskát, a hargol-sáskát és a hangab-sáskát. 23De minden más szárnyas rovart tartsatok tisztátalannak.

A tisztátalan állatok érintése.

24Ezektől váltok tisztátalanná: aki megérinti hullájukat, estig tisztátalannak számít. 25Aki hullájukat cipeli, mossa ki a ruháját, s estig tisztátalannak számít. 26Azokat az állatokat, amelyek nem hasított körműek és nem kérődznek, tartsátok tisztátalannak; aki megérinti őket, tisztátalanná válik. 27Azokat a négylábú állatokat, amelyek egész talpukon járnak, tartsátok tisztátalannak; aki érinti hullájukat, estig tisztátalan marad. 28Aki cipeli hullájukat, mossa ki a ruháját, és estig számítson tisztátalannak. Ezeket tekintsétek tisztátalannak.

E) A szárazföldi állatok.

29A földön mászkáló állatok közül ezeket tartsátok tisztátalannak: a vakondot, az egeret, a különféle gyíkokat, 30a gekkót, a fürge gyíkot, a zöld gyíkot, a szalamandrát és a kaméleont.

A tisztátalanok érintése.

31Az összes kisállatok közül tehát ezeket tartsátok tisztátalannak. Aki megérinti hullájukat, estig tisztátalannak számít. 32Azok a tárgyak, amelyekre ilyen hulla ráesik, mind tisztátalanná válnak: minden faedény, ruha, bőr, zsák és minden edény. Vízbe kell tenni és estig tisztátalannak számít, azután megtisztul. 33Minden cserépedényt, amelybe ilyen hulla beleesett, össze kell törni: a tartalma is tisztátalanná lesz. 34Minden ehető étel, amely ilyen vízhez ér, tisztátalan lesz. Minden ital, amelyet inni szoktak, tisztátalanná válik, bármi is. 35Minden, amire ilyen hulla ráesik, tisztátalannak számít. A kemencét és a tűzhelyet szét kell szedni, mivel tisztátalanná váltak és tisztátalanok maradnak számotokra, 36de a forrás, a ciszterna és a nagy tó tiszta marad. Aki azonban megérint egy benne levő hullát, az tisztátalanná válik. 37Ha a hulla a vetőmagra esik, az tiszta marad. 38De ha a mag be van áztatva vízbe, és ilyen hulla beleesik, akkor tartsátok tisztátalannak. 39Ha olyan állat hullott el, amely egyébként táplálékul szolgál, aki megérinti hulláját, estig tisztátalannak számít. 40Aki eszik a húsából, mossa ki a ruháját, és estig számítson tisztátalannak. Aki elcipeli hulláját, mossa ki a ruháját és estig számítson tisztátalannak.

Tanító célzatú gondolatok.

41Minden kisállat, amely a földön mászkál, tisztátalan, tehát nem ehetitek meg. 42Mindegyik, amelyik a hasán csúszik, mindegyik, amelyik négy lábon mászik, azaz röviden minden kisállat, amely a földön mászkál, tisztátalan, tehát nem ehettek belőle. 43Ne tegyétek magatokat tisztátalanná ezekkel a csúszómászó állatokkal, ne szennyezzétek be magatokat velük, és azok ne szennyezzenek be titeket. 44Én, az Úr vagyok a ti Istenetek. Ti megszentelődtetek, szentté lettetek, mivel én szent vagyok. Ezért ne tegyétek magatokat tisztátalanná a földön mászkáló állatokkal. 45Én, az Úr vezettelek ki benneteket Egyiptomból, hogy Istenetek legyek: legyetek szentek, mivel én is szent vagyok.”

Befejezés.

46Ez az állatokra, a madarakra és az összes élőlényre vonatkozó törvény; azokra, amelyek a vízben nyüzsögnek és a szárazföldön mászkálnak. 47Az a célja, hogy megkülönböztesse a tisztát a tisztátalantól, az ehető állatokat azoktól, amelyeket nem szabad megenni.

A szülő asszony tisztulása.

12 1Az Úr azt mondta Mózesnek: 2„Hirdesd ki Izrael fiainak. Ha az asszony szül, és a gyermeke fiú, akkor hét napig tisztátalannak számít, mint ahogy tisztátalan havivérzése idején. 3A nyolcadik napon metéljék körül a gyermek előbőrét. 4De ő még harminchárom napig maradjon otthon, hogy megtisztuljon vérétől. Ne érintsen semmit, ami szent, és ne közeledjen a szentélyhez, amíg le nem telt tisztulásának ideje. 5Ha leánygyermeket szül, maradjon tisztátalan két hétig, éppúgy, mint havivérzése idején, és még hatvanhat napig maradjon otthon, hogy megtisztuljon vérétől. 6Amikor letelt tisztulásának ideje – akár fiúról, akár leányról van szó –, vigyen a papnak a megnyilatkozás sátorának bejáratához egy egyéves bárányt égőáldozatul és egy galambot vagy gerlét bűnért való áldozatul. 7Ezt a pap áldozza fel az Úr előtt. Így végezze el fölötte az engesztelés szertartását, s akkor megtisztul vérének folyásától. Ez az asszonyra vonatkozó előírás, aki fiút vagy leányt szül. 8Ha nincs annyi pénze, hogy egy bárányt vegyen, akkor hozzon két gerlét vagy két galambot: egyet égőáldozatnak, egyet pedig bűnért való áldozatnak. A pap végezze el fölötte az engesztelés szertartását, s akkor megtisztul.”

 

Zsolt 45

KIRÁLYI MENYEGZŐS ÉNEK

45 1(A karvezetőnek a „Liliomok” szerint – Korach fiainak tanítókölteménye, a szeretet himnusza.)
2Szívemből ünnepi ének árad, zengem dalomat a királynak. Nyelvem siet vele, gyors, mint az író vesszeje.
3Szép vagy, szebb, mint bárki az emberek fiai közül. Ajkadon kellem ömlik el, Isten megáldott téged örökre.
4Övezd fel karddal oldalad, te hős, indulj fönségesen hatalmad teljében!
5Szállj síkra a hűségért, alázatért és igazságért! Feszítsd a húrt az íjadon, mely fenyegetővé teszi jobbodat!
6Hegyes a nyilad, lám, népek hullanak el előtted, a király ellenségeit elhagyja erejük.
7A trónod, Isten, mindörökké áll. Uralmad jogara az igazság jogara.
8Szereted az igazságosságot, gyűlölöd a jogtalanságot, ezért kent föl Isten, a te Istened, az öröm olajával, mint senki mást társaid közül.
9Öltözékedből mirha és áloé illata árad, elefántcsont termekben húrok pendülnek vidámításodra.
10Királylányok vannak szeretteid között, jobbodon a királynő áll, Ofir aranyával ékesítve.
11Figyelj, leányom, nézz, fordítsd ide füled, feledd el népedet és atyádnak házát!
12A király kívánja szépségedet, ő urad neked, közeledj hát odaadón!
13Tírusz leánya ajándékokkal deríti örömre arcodat, a leggazdagabb népek
14aranyba foglalt drágakövekkel.
15A királylányt színpompás öltözékben viszik a királyhoz. Hajadonok kísérik, és barátnői hozzá vezetik.
16Ujjongva, vidám énekkel vonulnak oda, bevonulnak a király várába.
17Atyáid helyett fiaid születnek, fejedelmekké teszed őket országok felett.
18Nevedet hirdetni fogom nemzedékről nemzedékre, így a népek mindörökre magasztalnak téged.

 

Mt 27,1-26

Jézus Pilátus előtt.

27 1Amikor megvirradt, a főpapok és a nép vénei tanácsot tartottak és elhatározták, hogy halálra adják. 2Megkötözték, elvezették, és átadták Pilátus helytartónak.

Júdás kétségbeesése.

3Amikor Júdás, az áruló látta, hogy elítélték, megbánta tettét, és visszavitte a harminc ezüstöt a főpapoknak és a véneknek. 4„Vétkeztem – mondta –, elárultam az igaz vért.” „Mi közünk hozzá? – válaszolták. – A te dolgod!” 5Erre az ezüstöt beszórta a templomba, aztán elment és felakasztotta magát. 6A főpapok fölszedték a pénzt, de úgy vélték: „Nem szabad a templom kincstárába tenni, mert vér díja.” 7Tanácsot tartottak, és megvették rajta a fazekas telkét az idegenek számára temetőnek. 8Ezért hívják azt a telket még ma is Vérmezőnek. 9Így beteljesedett, amit Jeremiás próféta jövendölt: Fogtam a harminc ezüstöt, annak árát, akit ennyire becsültek, akit Izrael fiai becsültek ennyire, 10s a fazekas telkéért adták, ahogy az Úr parancsolta nekem.

Pilátus ítélete.

11Közben Jézust a helytartó elé állították. A helytartó megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” „Te mondod” – felelte Jézus. 12A főpapok és vének vádjaira azonban nem felelt semmit. 13Erre Pilátus így szólt hozzá: „Nem hallod, mi mindennel vádolnak?” 14De ő egyetlen vádjukra sem felelt. Ezen a helytartó igen meglepődött. 15Az ünnep napján a helytartó szabadon szokott bocsátani egy rabot, a nép kívánsága szerint. 16Volt akkor egy hírhedt rabjuk, Barabásnak hívták. 17Pilátus kérdést intézett hozzájuk: „Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettő közül, Barabást vagy Jézust, akit Krisztusnak mondanak?” 18Tudta ugyanis, hogy csak irigységből adták kezére. 19Míg ott ült ítélőszékében, a felesége üzenetet küldött neki: „Ne legyen közöd annak az embernek a dolgához! Az éjjel álmomban sokat szenvedtem miatta.” 20A főpapok és a vének felbujtották a népet, hogy Barabást kérje ki, Jézusnak pedig kívánja halálát. 21A helytartó tehát föltette a kérdést: „Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettő közül?” „Barabást!” – kiáltották. 22Pilátus tovább kérdezte: „Hát Jézussal, akit Krisztusnak mondanak, mit tegyek?” Mind azt kiabálták: „Keresztre vele!” 23„De hát mi rosszat tett?” – kérdezte. Annál inkább ordították: „Keresztre vele!” 24Pilátus látta, hogy nem megy semmire, sőt a zajongás még fokozódik is. Vizet hozatott, s a nép szeme láttára megmosta kezét: „Ennek az igaz embernek vére ontásában én ártatlan vagyok – mondta. – Ti lássátok!” 25Erre az egész tömeg zúgta: „Vére rajtunk és fiainkon!” 26Akkor szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta nekik, hogy feszítsék keresztre.

 

sdr

 

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑