Április 10. – 41. nap

Lev 1-3

I. AZ ÁLDOZATOK SZERTARTÁSA

Az égőáldozat.

1 1Az Úr hívta Mózest, és a megnyilatkozás sátorából ezt mondta neki: 2„Szólj Izrael fiaihoz és add tudtukra: Ha valaki közületek áldozatot mutat be az Úrnak, áldozatul hozhattok szarvasmarhát vagy juhot, kecskét. 3Aki szarvasmarhát mutat be égőáldozatul, hibátlan hímet ajánljon fel. A megnyilatkozás sátorának bejárata előtt áldozza fel, hogy kedves legyen az Úrnak. 4Tegye kezét az áldozati állat fejére, akkor az kedves lesz, s elvégezhetik vele az engesztelés szertartását. 5Azután áldozza fel a bikát az Úr előtt. Áron fiai, a papok ajánlják fel a vérét, öntsék rá körös-körül az oltárra, amely a megnyilatkozás sátora előtt áll. 6Most az ember nyúzza meg az állatot, vágja darabokra, 7Áron fiai, a papok meg hozzanak tüzet az oltárra, s tegyenek fát a tűzre. 8Ezután tegyék a részeket a fejjel és a hájjal együtt az oltáron égő fára. 9Az ember mossa meg vízben a belső részeket meg a lábakat, a pap pedig égesse el ezeket mind az oltáron. Ez az égőáldozat a megbékélés illatában elköltött étel lesz az Úr számára.

10Ha égőáldozatul a nyájból juhot vagy kecskét mutat be, hibátlan hímet áldozzon fel. 11Az oltár északi oldalán áldozza fel az Úrnak. Áron fiai, a papok, öntsék rá a vérét körös-körül az oltárra. 12Azután az ember vágja darabokra, a pap pedig tegye ezeket a fejjel és a hájjal együtt az oltáron égő fára. 13Az ember mossa meg a belső részeket és a lábakat, a pap pedig égesse el őket az oltáron. Ez az égőáldozat a megbékélés illatában elköltött étel lesz az Úr számára.

14Ha égőáldozatul madarat mutat be, gerlét vagy galambot hozzon. 15A pap áldozza fel az oltáron, fogja meg a nyakát és vágja le a fejét, ezt égesse el az oltáron, a vérét pedig csurgassa az oltár oldalára. 16Szedje ki a begyét és a szárnytollait, s dobja az oltár mellé, ahová a hamut szokták önteni. 17Szelje ketté az állatot, egy szárnyat ide is, oda is, anélkül, hogy lemetszené. A pap égesse el az állatot az oltáron, a tűzre rakott fán. Ez az égőáldozat a megbékélés illatában elköltött étel lesz az Úr számára.

Az ételáldozat.

2 1Ha valaki ételáldozatot mutat be az Úrnak, adománya álljon lisztlángból, amelyre olajat önt és tömjént tesz. 2Hozza el Áron fiainak, a papoknak. Közülük az egyik tele marokkal vegyen a lisztlángból meg az olajból, s vegye hozzá az egész tömjént. A pap égesse el az oltáron emlékezetül, s az a megbékélés illatában elköltött étel lesz az Úr számára. 3Az áldozat maradéka Áronnak és fiainak jusson, mint az Úr ételének szent része.

4Ha kemencében sült eledelt áldozol fel, az lisztlángból készült, olajjal kevert kovásztalan kalács, vagy olajjal megkent kovásztalan lepény legyen. 5Ha áldozatod serpenyőben sült adomány, akkor olajjal kevert lisztlángból kovász nélkül készüljön. 6Tördeld darabokra, és önts rá olajat. Ez az ételáldozat. 7Ha rostélyon sült áldozatot ajánlasz fel, a lisztlángot olajjal készítsd el. 8Olyan ételáldozatot hozz az Úrnak, amely így készült. Add át a papnak, ő pedig vigye az oltárra. 9A pap vegye el az áldozatból az emlékeztető részt, égesse el az oltáron, hogy a megbékélés illatában elköltött étel legyen az Úr számára. 10Az áldozat maradéka legyen Ároné és fiaié, mint az Úr eledelének szent része.

11Bármilyen áldozatot mutattok be az Úrnak, egy se készüljön kovásszal, mivel soha nem égethettek el kovászt vagy mézet eledelül az Úrnak. 12Ezeket csak mint zsengeáldozatot ajánlhatjátok fel az Úrnak, de megbékélés illatául ne kerüljenek az oltárra. 13Sózz meg minden áldozatot, amelyet felajánlasz és ne szűnjél meg a te Istened szövetségének sóját hinteni áldozatodra. Minden ajándékoddal mutass be sót Uradnak, Istenednek.

14Ha első termésből hozol áldozatot az Úrnak, akkor tűzön megpörkölt kalász vagy megőrölt búzából készült kenyér alakjában hozd el zsengeáldozatul. 15Önts rá olajat, és tégy rá tömjént, mert ez ételáldozat. 16A pap égesse el belőle az emlékeztető részt, a kenyérnek és az olajnak egy részével együtt (továbbá az egész tömjént), mint az Úr számára készített eledelt.

A közösségi áldozat.

3 1Aki közösségi áldozatot mutat be, és szarvasmarhát ajánl fel, az hibátlan hímet vagy nőstényt áldozzon fel az Úrnak. 2Tegye kezét az állat fejére, és a megnyilatkozás sátorának bejárata előtt áldozza fel, s Áron fiai, a papok öntsék rá a vérét körös-körül az oltárra. 3Az áldozat egy részét ajánlja fel, mint az Úrnak szánt eledelt: a hájat, amely a belek fölött van, 4a két vesét a hozzájuk és a véknyakhoz tartozó hájjal együtt, s az egész hájat, amely a májra és a vesékre tapad. 5Áron fiai égessék el ezt a részt az oltáron, a tűzre rakott fán, égőáldozat gyanánt, s az a megbékélés illatában elköltött eledel lesz az Úr számára.

6Ha valaki a nyájból áldoz fel közösségi áldozatul az Úrnak, hibátlan hímet vagy nőstényt ajánljon fel. 7Ha bárányt mutat be, ajánlja fel az Úrnak. 8Tegye kezét az állat fejére, s áldozza fel a megnyilatkozás sátora előtt. Áron fiai pedig hintsék rá a vérét körös-körül az oltárra. 9Ebből a közösségi áldozatból ajánlja fel a hájat, mint az Úrnak szánt eledelt: a keresztcsontnál levágott egész farkat, a beleket borító hájat a belek felett lévő hájat, 10a két vesét a hozzájuk és a véknyakhoz tartozó hájjal együtt, s az egész hájat, amely a májra és a vesékre tapad. 11A pap égesse el ezt az egész részt az oltáron, mint az Úrnak szánt áldozati eledelt.

12Ha kecskét hoz áldozatul, ajánlja fel az Úrnak, 13tegye kezét a fejére, és áldozza fel a megnyilatkozás sátora előtt, Áron fiai pedig öntsék rá a vérét körös-körül az oltárra. 14Azután ezeket ajánlja fel az Úrnak szánt égőáldozati eledelül: a beleket borító hájat, a belek fölött levő egész hájat, 15a két vesét, a hozzájuk és a véknyakhoz tartozó hájjal együtt, s az egész hájat, amely a májra és a vesékre tapad. 16A pap égesse el ezeket a részeket az oltáron mint eledelt, mint a megbékélés illatában elköltött ételt az Úr számára. Az egész kövérje az Úré. 17Ez örök törvény minden utódotok számára, bárhol tartózkodtok is: ne egyetek se hájat, se vért.”

Zsolt 41

BETEG IMÁJA ELHAGYATOTTSÁGÁBAN

41 1(A karvezetőnek – Dávid zsoltára.)
2Boldog, aki gondol a szűkölködőre és a szegényre, az Úr megmenti majd a csapás napján.
3Megőrzi őt az Úr és életben tartja, boldoggá teszi itt a földön, s nem adja ellensége hatalmába.
4Betegágyához segítséget hoz az Úr, fekvőhelyét kényelmesre cseréli.
5Így szólok: „Uram, könyörülj rajtam, gyógyíts meg, mert vétkeztem ellened!”
6Ellenségeim rosszat mondanak felőlem: „Mikor hal már meg, mikor törlik nevét?”
7Ha valaki meglátogat, álnokságot beszél, gonoszságot gyűjt szívébe, elmegy s továbbadja.
8Mind, akik gyűlölnek, együtt suttognak ellenem, ártó gondolatokat forgatnak fejükben.
9Beliál csapása érte utol, ezért fekszik itt, s nem is kel fel többé.
10Még a barátom is, akiben megbíztam, aki együtt ette kenyeremet velem, az is ellenem emelte a sarkát.
11Te azonban, Uram, könyörülj meg rajtam, állíts talpra, s én majd megfizetek nekik, az ilyen embereknek!
12Akkor fogom látni, hogy kegyes vagy hozzám, ha ellenségem nem ujjong rajtam,
13engem pedig megőrzöl sértetlenül, és engeded, hogy színed előtt álljak mindörökre.
14Áldott legyen az Úr, Izrael Istene mindörökkön-örökké! Úgy legyen! Úgy legyen!

Mt 25,31-46

Az utolsó ítélet.

31Amikor eljön dicsőségében az Emberfia és vele minden angyal, helyet foglal fönséges trónján. 32Elébe gyűlnek mind a nemzetek, ő pedig különválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kosoktól. 33A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. 34Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! 35Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. 36Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. 37Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? 38Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? 39Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna? 40A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. 41Ezután a balján állókhoz is szól: Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és angyalainak készült. 42Mert éhes voltam, s nem adtatok ennem. Szomjas voltam, s nem adtatok innom. 43Idegen voltam, s nem fogadtatok be. Nem volt ruhám, s nem ruháztatok fel. Beteg és fogoly voltam, s nem jöttetek el meglátogatni. 44Ekkor ezek is megkérdezik: Uram, mikor láttunk éhesen vagy szomjasan, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, s nem voltunk szolgálatodra? 45Erre majd ezt feleli: Bizony mondom nektek, amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek. 46Ezek örök büntetésre mennek, az igazak meg örök életre.”

 

sdr
Willowbank, Christchurch, NZ

Hozzászólások letiltva.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑